A Fjord kisló

Ennek a különleges küllemű, történelem előtti időkből származó kislónak Norvégia a szülőhazája, de a fajta eredete vitatott. Sokak szerint az európai tarpántól származtathatóak, míg mások állítják, ázsiai vadlovak az ősei. Hogy a két állítás közül melyik igaz, azt nem tudni, de egy biztos: az európai tarpánnak és magának a fjordnak is 64 kromoszómája van, míg az ázsiai vadló 66-tal rendelkezik. Bár vadlovak a közvetlen ősei, nem örökölte az azokra jellemző kezdetleges, primitív vonásokat.A fajta elnevezését a Norvégiában gyakori természeti formákról, a fjordokról kapta. A fjord egy, a szárazföldbe mélyen benyúló tengeröböl sziklafalakkal övezve, melyet gleccserek alakítottak ki.A Fjordot a vikingek háziasították, sokoldalú lovukká vált. Használták hódításaikhoz, háborúikhoz, valamint málhás- és igáslóként is fontos szerepet kaptak. A későbbiekben fogatban is megjelentek. Ma már kissé átértékelődött a szerepkörük, de tény, hogy most is sokoldalúan hasznosíthatóak. Amellett, hogy jól teljesít versenyeken, közkedvelt hobbiló is, főként Európa északi országaiban. Mivel kitartó, egyre több példánya jeleskedik távlovaglásban.A Fjord kisló marmagassága kb. 135-150 cm közötti, de nincsen felső határ. Színűk fakó, hátuk szíjalt, mely a sörényélen is végighúzódik. Tradicionálisan sarló formájúra nyírják a Fjordok sörényét, melynek következtében látható lesz a belül eltérő, fekete színű sörény is. A csillagon kívül semmilyen más jegy nem lehet a fejükön (az is csak a kancáknál engedélyezett), míg a lábuk általában zebracsíkos. Felépítését lapos mar, egyenes nyak, kerek, rövid far és szabályos lábszerkezet jellemzi. A fej nagy, a homlok széles, füleik kicsik. Bátor, akaratos, nagy munkabírású kislovak, málhás lóként, fogatba és nyereg alatt is hasznosíthatóak.