
A hatékony kutatási kérdőív elkészítésének lépései
Az alapok lefektetése: a kutatási célok meghatározása
Mielőtt egyetlen kérdést is leírnánk, elengedhetetlen, hogy kristálytisztán lássuk, mit szeretnénk elérni a kérdőívvel. Egy rosszul definiált célra épülő kérdőív legjobb esetben is csak érdekes, de haszontalan adatokat fog eredményezni. A legelső és legfontosabb lépés tehát a kutatási célok precíz meghatározása. Tegye fel magának a kérdést: Milyen konkrét információkra van szükségem a döntéshozatalhoz vagy a hipotézisem igazolásához?
A célok meghatározásakor gondoljunk a következőkre:
- Fő kutatási kérdés: Mi az a központi probléma, amire választ keresünk? Például: „Miért csökkentek az eladásaink az elmúlt negyedévben?”
- Al-kérdések: Bontsuk le a fő kérdést kisebb, kezelhetőbb részekre. Például: „Elégedettek-e a vásárlók a termék minőségével? Versenyképes-e az árazásunk? Milyen a marketingkommunikációnk hatékonysága?”
- Célcsoport: Kitől szeretnénk az információkat megszerezni? A célcsoport meghatározása (pl. új vásárlók, visszatérő ügyfelek, egy bizonyos korosztály) alapvetően befolyásolja a kérdések stílusát, nyelvezetét és a terjesztés módját.
Egy gyakorlati példa: egy szoftverfejlesztő cég új funkciót szeretne bevezetni. A kutatási cél nem csupán annyi, hogy „tudjuk meg, mit akarnak a felhasználók”. A precíz célkitűzés így hangzik: „Felmérni a jelenlegi aktív felhasználóink körében, hogy a három lehetséges új funkció (A, B, C) közül melyiket tartanák a leghasznosabbnak, és hajlandóak lennének-e felárat fizetni érte.” Ez a cél már egyértelműen kijelöli a kérdések irányát.
A kérdések típusainak kiválasztása
A kutatási célok ismeretében dönthetünk a kérdések formátumáról. A két fő kategória a zárt és a nyitott kérdések, melyek kombinációja adja a leghatékonyabb eredményt.
Zárt kérdések
A zárt kérdések előre meghatározott válaszlehetőségeket kínálnak. Előnyük, hogy a válaszok könnyen feldolgozhatók és statisztikailag elemezhetők. Ide tartoznak:
- Feleletválasztós: A válaszadó egy vagy több opciót választhat ki egy listából. (Pl. „Melyik közösségi média platformot használja a leggyakrabban?”)
- Skála-kérdések (pl. Likert-skála): A válaszadónak egy skálán kell elhelyeznie a véleményét, tipikusan 1-től 5-ig vagy 1-től 7-ig. (Pl. „Mennyire ért egyet a következő állítással: A termékünk használata egyszerű.” Válaszok: Teljesen egyetért, Egyetért, Semleges, Nem ért egyet, Egyáltalán nem ért egyet.)
- Dichotóm kérdések: Csak két válaszlehetőség van, általában igen/nem. (Pl. „Vásárolt már korábban a webáruházunkban?”)
- Rangsorolás: A válaszadónak fontossági sorrendbe kell állítania bizonyos tételeket. (Pl. „Állítsa sorrendbe az alábbi szempontokat aszerint, hogy mi a legfontosabb Önnek egy új telefon vásárlásakor!”)
Nyitott kérdések
A nyitott kérdések lehetővé teszik, hogy a válaszadók saját szavaikkal, korlátok nélkül fejtsék ki véleményüket. Ezek mélyebb, kvalitatív betekintést nyújtanak, és olyan ötleteket vagy problémákat is felszínre hozhatnak, amelyekre nem is gondoltunk. Hátrányuk, hogy elemzésük időigényesebb. Például: „Milyen javaslatai lennének szolgáltatásaink javítására?” vagy „Kérjük, fejtse ki bővebben, miért adta az előző kérdésre a fenti értékelést!”
A kérdések megfogalmazásának művészete
A kérdések minősége határozza meg az adatok minőségét. Néhány alapvető szabályt mindig érdemes betartani.
Legyen egyszerű és egyértelmű
Kerüljük a szakzsargont, a bonyolult mondatszerkezeteket és a kétértelmű kifejezéseket. Egy kérdés mindig csak egy dolgot kérdezzen. A „dupla csövű” kérdések torzítják az eredményeket.
Rossz példa: „Mennyire elégedett a termékünk minőségével és árával?”
Jó példa: Két külön kérdés: 1. „Mennyire elégedett a termékünk minőségével?” 2. „Mennyire elégedett a termékünk árával?”
Kerülje a sugalmazó és elfogult kérdéseket
A kérdésnek semlegesnek kell lennie, nem irányíthatja a válaszadót egy „helyes” válasz felé. Az elfogultság aláássa a kutatás hitelességét.
Rossz példa: „Ugye Ön is egyetért azzal, hogy az új, környezetbarát csomagolásunk nagy előrelépés?”
Jó példa: „Mi a véleménye az új csomagolásunkról?”
A kérdőív felépítése és logikája
A kérdések sorrendje és a kérdőív teljes hossza jelentősen befolyásolja a kitöltési arányt és a válaszok minőségét.
A logikai sorrend
A kérdőívet érdemes egy logikus ív mentén felépíteni. Kezdjünk egyszerű, általános bemelegítő kérdésekkel, amelyek felkeltik az érdeklődést. A kapcsolódó témákat csoportosítsuk (pl. demográfiai adatok, termékhasználati szokások, elégedettség). A személyesebb vagy érzékenyebb kérdéseket (pl. jövedelem, életkor) hagyjuk a kérdőív végére, amikor a válaszadó már elköteleződött a kitöltés mellett.
A kérdőív hossza
A kevesebb néha több. Törekedjünk arra, hogy csak a legszükségesebb kérdéseket tegyük fel. Egy túl hosszú kérdőív fárasztó lehet, ami pontatlan válaszokhoz vagy a kitöltés megszakításához vezethet. Mindig jelezzük előre a várható kitöltési időt – ez növeli a kitöltési hajlandóságot.
Tesztelés és véglegesítés
Soha ne küldjük ki a kérdőívet élesben anélkül, hogy teszteltük volna. Ez a lépés rengeteg későbbi fejfájástól kímélhet meg minket.
A pilot teszt fontossága
Válasszunk ki egy kisebb csoportot (5-10 fő) a célközönségünkből, és kérjük meg őket, hogy töltsék ki a kérdőívet. A tesztelés során figyeljük a következőket:
- Érthetőség: Van-e olyan kérdés, amit félreértenek vagy nehezen tudnak értelmezni?
- Technikai hibák: Online kérdőív esetén minden gomb, link és logikai ugrás megfelelően működik-e?
- Időtartam: Mennyi ideig tart a valóságban a kitöltés?
- Kényes pontok: Van-e olyan kérdés, amelynél a tesztelők haboznak, vagy amelyet nem szívesen válaszolnak meg?
A teszt után kérjünk tőlük közvetlen visszajelzést is. A kapott tapasztalatok alapján végezzük el a szükséges módosításokat: fogalmazzunk át kérdéseket, javítsuk a hibákat, és egyszerűsítsünk, ahol csak lehet. Csak a tökéletesített, végleges verziót küldjük ki a teljes kutatási mintának.
Hozzászólások (0)
Jelentkezz be, hogy hozzászólhass!
BejelentkezésMég nincs hozzászólás.
Legyél az első, aki hozzászól!