A kábítószer rabjai

Függőség, szenvedély.. annyi fajtáját ismerjük, hogy megszámolni sem lehetne. Talán korunk legproblematikusabb függősége a drogokkal kapcsolatos.Bárcsak elmondható lenne, hogy ha nem is sikerült a drogbetegek számát csökkenteni, legalább stagnált a helyzet. De sajnos, nem így van. Az elmúlt évtizedekben ugyanis egyértelmű növekedés volt tapasztalható a különböző ópiátok, kokain és kanabisz fogyasztók körében tett felmérésben.Egy drogbeteg számára számos fokozat van, hiszen az egyszerű partydrogoktól kezdve az egészen kemény, pusztító szerekig terjedhet a skála. Vannak alkalmi fogyasztók is, és súlyos függőséggel szenvedők. Azt azonban elmondhatjuk, hogy minden fajta drogfogyasztás egyféle szenvedélybetegségnek tekinthető. Kezdetben a legtöbben csak alkalmanként nyúlnak a szerekhez, de idővel mégis a rabjaivá válnak. Szépíthetnénk a helyzetet azzal, hogy aki partydrogokat fogyaszt (többnyire csak hétvégéken) még kezelhető és nem hívható betegnek. Azonban a valóság nem ez, hiszen ez csak az első fázis a hosszan tartó függőség eléréséhez. Akiben megvan a hajlandóság arra, hogy kipróbáljon valamilyen kábítószert, többnyire nem elégszik meg azzal az egy fajtával, hiszen a“miért ne?” felfogás ott van az összes befolyásolható fiatal fejében. Ezzel indul el a lavina. Természetesen ez nem egy általánosítás, hiszen mindig vannak kivételek, de azok vagy olyanok, akik soha nem próbáltak ki semmilyen szert, vagy azok akik legfeljebb egy “füves cigi” -re gyújtottak rá pusztán a kíváncsiság kedvéért.A legveszélyeztetettebb korosztály ma már a 12-26 év közötti fiatalság, ami elsőre meglepő lehet, de ha belegondolunk, hogy már az általános iskolás gyerekek (8-10 évesen) sokszor iskola idő után cigarettával a kezükben sétálgatnak hazafelé, mindjárt nem lesz olyan megdöbbentő, hogy a drog világának is könnyen elcsábulnak. A szülők persze a legtöbb esetben nem tudnak semmiről, hiszen nem is feltételeznék saját csemetéjükről, hogy ilyen borzalmakba keveredik, így sok esetben azért súlyosbodik valakinek a függősége, mert nincs aki észrevenné azt, s időben ki tudná rántani belőle. Pedig egy függőségnek, pláne a kábítószer fogyasztás esetében nagyon is észrevehető jelei vannak, melyeket ha magunktól mégsem tudnánk érzékelni, manapság már rengeteg fóruma van a szenvedélybetegségeknek, különböző csatornákon keresztül értesülhetünk azok jeleiről, fázisairól, kezeléseinek módszereirőlIgen, lehet kezelni, a drogfüggőséget is. De a legfontosabb, mint minden betegség esetében, hogy időben ismerjük fel, hogy mivel is állunk szemben. Néhány egyszerű jelet azért megemlítek, melyek intőek lehetnek a családtagok vagy a barátok számára. A drogbetegek kezdetben magatartásváltozáson esnek át, egyre inkább kerülik a felnőtt társaságot, legfőképp a szülőkét, titkolózni kezdenek, és sok esetben romlik iskolai teljesítményük, korábbi érdeklődési körük is leszűkül. Durvább esetekben, amikor már nem a kezdeti stádiumban van a drogbeteg, hanem évek telnek el, az előbb említett változások erőteljesebben jelentkeznek, a családtól való teljes elfordulás nem ritka, a szenvedélybetegek elveszítik mindenfajta érdeklődésüket a külvilág felé, gyakran otthagyják az iskolát, illetve a munkahelyet. Előfordulhat az is, hogy bűnözésbe kezdenek azért, hogy megteremtsék magunknak az egyetlen fontos tényezőt az életükben. És természetesen a baráti kör teljesen átalakul, hiszen csak hasonló életvitelű társaikkal érzik biztonságban magukat. A betegség első és legfontosabb jele, miután a hozzátartozók, barátok szembesültek vele, hogy az illető drogfüggő nem ismeri el betegségének tényét. A gyógyulás is csak akkor következhet be, ha az illető képes elfogadni helyzetét, és önszántából akar javítani azon.A legfontosabb tehát az, hogy lehetőség szerint elkerüljük az ilyen eseteket azzal, hogy nemet mondunk a kábítószerekre. Ha ez mégsem történne meg, elsősorban a közeli hozzátartozóknak fontos, hogy mindig tartsák nyitva a szemüket és figyeljék a jeleket, mert ezeknek a betegeknek ők az egyetlen esélyei.