A rendkívüli tehetség és a kiváló képesség

Gyakran szinonimaként használjuk a„nagy tehetséget” és a„kiváló képességet”. Sokan viszont a„tehetséges” jelzőt kizárólag azokra az emberekre alkalmazzák, akik intellektuális területen mutatnak kiválóságot, miközben a„képesség” kifejezést csak akkor alkalmazzák, ha valaki a művészetekben, sportban, zenében vagy más hasonló területen mutat fel rendkívüli képességeket. A két kifejezés ilyeténképpen való elkülönítését igen sokan bírálják.Pedagógusok és kutatók is vannak, akik a két kifejezés között alapvető különbséget tesznek, azt hangsúlyozzák, hogy a nagy tehetség olyan rendkívüli adottság, amely egyidejűleg több területen is (mint a nyelv, matematika, természettudományok) megmutatkozik. A képesség kifejezést pedig akkor tekintik helyénvalónak, ha valaki csak egy területen kiváló (pl. matematika).A pedagógusok és kutatók egy kisebb csoportja a nagy tehetségű és kiváló képességű közötti különbséget abban látja, hogy milyen az intelligencia – vagy a teljesítménytesztek eredménye. Szerintünk mindenki nagy tehetségű, aki a felső 10%-os intelligenciaövezetbe tartozik, és jó képességű, aki ennél valamivel gyengébben teljesít.Úgy látjuk, hogy nincs egyetértés a két kifejezés jelentését és alkalmazását illetően. A nemzetközi irodalom azt ajánlja, hogy szinonimaként használjuk a jó képesség, nagy tehetség, tehetség kifejezéseket.A közelmúltban volt egy konferencia, amely a tehetség-gondozással, ezen belül pedig a tehetséges csecsemők gondozásával foglalkozott. A jelenlevők közül sokan kétségbe vonták, hogy beszélhetünk-e egyáltalán nagy tehetségű csecsemőkről. Végül is tény, hogy a kisbaba nem tud beszélni, kifejezésformái az elégedettség és a szükségletek jelzéseire korlátozódnak, amik majd’ minden csecsemőnél ugyanolyanok. De sok tekintetben jelentősen különböznek egymástól, pl. aktivitásuk mértékében és a figyelmük megnyilvánulásaiban.

Kapcsolódó fórumok:

• látnoki képesség tanulása
• jövőbelátás tanulása