Agytályog

A gyulladásos folyamatok során fehérvérsejtekből, szövettörmelékből, baktériumokból és savóból álló, sűrű, sárgásfehér folyadék. Ha a gennyes gyulladás területén az eredeti szövetállomány felbomlik, a sejtek elpusztulnak, gennyes beolvadás jön létre. A gennyes beolvadás során tokkal körülhatárolódó, gennyel telt üreg képződik: ez a tályog.Az ilyen gennyes, gyulladásos folyamatok az agy állományában is tályogképződést okoznak. A friss agytályog határa nem éles, néhány hónap alatt azonban kötőszövetes tok veszi körül. Ezért a tályog nyomja a környező idegrendszeri képleteket, az agyvelőállományt, az idegsejteket és az idegpályákat.Az agytályog méretétől és elhelyezkedésétől függően különböző idegrendszeri tüneteket okozhat. A specifikus idegrendszeri tünetek mellett általános tünetek, láz, levertség, fejfájás, hányás is felléphetnek.A tályogképződést minden esetben valamilyen gennykeltő baktérium okozta gyulladás előzi meg. A tályog üregét kitöltő genny fehérvérsejtekből, szövettörmelékből, baktériumokból és savóból álló, sűrű, sárgás-fehér folyadék.A közvetlenül az agyat megtámadó bakteriális fertőzés bakteriális agyvelő- és agyhártyagyulladást okoz. A fertőzés az agyállomány környékén kialakult gennyes folyamatokból is átterjedhet az agyra, és a szervezetben máshol kialakult gócokból, a véráram útján is az agyba kerülhet. Az agytályog a nyílt koponyasérülésnek is gyakori szövődménye.Az agytályog igen súlyos, életveszélyes megbetegedés. A gennyes tályog növekedése közben összenyomja, roncsolja az agyállományt. Sok esetben a tályog eltávolítása után maradandó idegrendszeri károsodások maradnak fenn.A kezeletlen agytályog, az általános gyulladásos tünetek és a térszűkítő folyamat halálos kimenetelű lehet. Az időben felfedezett, letokolt agytályog műtéti kilátásai viszont igen jók, a beteg maradéktalanul gyógyul.