Bolsevik forradalom

Bolsevik többségAz orosz gazdaság helyzete 1917 őszén tovább romlott. Már nemcsak a nagyvárosok, hanem a falvak lakossága is éhezett, a háború pedig folyt tovább. Mindez növelte a tömegek türelmetlenségét.1917 őszére a tömeghangulatban fordulat következett be. Csalódtak a cselekvésre képtelen eszer és mensevik vezetőkben, ezért sorra visszahívták őket Bolsevik a szovjctekből, s helyettük bolsevikokat delegáltak. Petrográdon, Moszkvában többség és a legnagyobb vidéki városok szovjetjében bolsevik többség alakult ki. Augusztus végén a petrográdi szovjet Trockijt választotta elnökévé. A nagy vidéki centrumokban szeptember és október folyamán egymást követték a sztrájkok (pl. az Urál vidékén szeptemberben százezren sztrájkoltak). Több helyen a munkások átvették a gyárak irányítását. A parasztok sok helyen hozzákezdtek a földesúri földek kisajátításához. Döntő befolyásuk lett a bolsevikoknak a katonatanácsokban is.Erősödtek a nemzeti mozgalmak Finnonzágban, a Baltikumban, Belo- Nemzeti russziában, a Kaukázusban és Közép-Ázsiában egyaránt.A kormány tehetetlen volt. Ebben a helyzetben Lenin úgy ítélte meg, hogy megérett a helyzet a fegyveres felkelésre. Október 24-én éjszaka afelkelők a petrográdi Téli Palota (a kormány székhelye) kivételével az egész fővárost elfoglalták. Október 25-én éjjel a Téli Palota védői is megadták magukat. Kerenszkij – női ruhába öltözve – elmenekült, az Ideiglenes Kormány tagjait letartóztatták. A hatalomátvétel szinte véráldozat nélkül történt.