Hogyan védekezzünk egy kereset elutasítására irányuló indítvány ellen

Az elutasítási indítvány megértése

Amikor valaki pert indít, a felperes benyújt egy keresetlevelet a bírósághoz, amelyben részletezi a követeléseit az alperessel szemben. Az alperesnek erre reagálnia kell. Az egyik leggyakoribb első lépés az alperes részéről egy úgynevezett elutasítási indítvány (motion to dismiss) benyújtása. Ez egy kritikus pont az eljárásban, mivel ha a bíróság helyt ad az indítványnak, az ügy véget érhet, még mielőtt a bizonyítékok érdemi vizsgálatára sor kerülne.

Mi is az az elutasítási indítvány?

Az elutasítási indítvány lényegében egy jogi érvelés, amely azt állítja, hogy a felperes keresete valamilyen alapvető jogi hiba miatt nem állja meg a helyét. Fontos megérteni, hogy ebben a szakaszban a bíróság nem a tények valódiságát vizsgálja. Ehelyett a bíróság a felperes által előadott összes tényállítást igaznak fogadja el, és azt elemzi, hogy ezeknek a tényeknek az igazsága esetén a felperes jogilag jogosult-e bármilyen kártérítésre vagy jogorvoslatra.

Például, ha Ön szerződésszegés miatt perel be valakit, és az alperes elutasítási indítványt nyújt be, nem azt fogja vitatni, hogy a szerződést valóban megszegte-e. Helyette inkább arra hivatkozhat, hogy a keresetlevélből jogilag nem vezethető le érvényes szerződéses jogviszony, vagy hogy az Ön által elszenvedett kár nem olyan típusú, amelyet a törvény kompenzálna.

Gyakori okok az elutasításra

Az alperesek számos okra hivatkozhatnak egy elutasítási indítványban. Ezek megértése kulcsfontosságú a hatékony védekezéshez. A leggyakoribbak a következők:

• A bíróság hatáskörének hiánya (Lack of jurisdiction): Az alperes azzal érvelhet, hogy az adott bíróságnak nincs joga dönteni az ügyben. Ennek két fő típusa van: a személyi joghatóság (a bíróságnak nincs hatalma az alperes felett, pl. mert az alperes más államban él és nincs kapcsolata a per helyszínével) és a tárgyi joghatóság (a bíróság nem jogosult az adott típusú ügy tárgyalására, pl. egy polgári bíróság nem dönthet egy speciális közigazgatási ügyben).
• A keresetlevél kézbesítésének hibája (Improper service of process): A jogszabályok pontosan előírják, hogyan kell a keresetlevelet és más bírósági iratokat hivatalosan kézbesíteni az alperesnek. Ha ez a folyamat hibás, az alperes kérheti az ügy elutasítását.
• A kereset nem határoz meg jogalapot a jogorvoslatra (Failure to state a claim upon which relief can be granted): Ez a leggyakoribb indok. Itt az alperes azt állítja, hogy még ha minden, a keresetlevélben leírt tény igaz is lenne, a felperes akkor sem nyerhetné meg a pert, mert a cselekmények nem minősülnek jogellenesnek, vagy a felperes nem szenvedett el olyan kárt, amely jogilag elismert.

A válaszirat elkészítésének stratégiai lépései

Az elutasítási indítványra adott válasz (opposition brief) egy precíz, jogi érvelést tartalmazó dokumentum. Nem elegendő csupán tagadni az alperes állításait; meg kell győznie a bírót arról, hogy a keresete jogilag megalapozott és az eljárásnak folytatódnia kell.

A határidők szigorú betartása

A bírósági eljárásokban a határidők szentek és sérthetetlenek. Amint megkapja az elutasítási indítványt, az első és legfontosabb lépés annak megállapítása, hogy mennyi ideje van a válasz benyújtására. Ezt az információt általában a helyi bírósági szabályzatok tartalmazzák. A határidő elmulasztása szinte automatikusan azt eredményezi, hogy a bíróság helyt ad az alperes indítványának, és az ügyet elutasítják. Ha több időre van szüksége, indokolt esetben kérhet határidő-hosszabbítást a bíróságtól, de ezt jóval a határidő lejárta előtt kell megtennie.

Az ellenfél érveinek alapos elemzése

Olvassa el többször is az alperes indítványát. Bontsa le az érvelésüket pontról pontra. Készítsen egy listát minden egyes jogi érvből, amelyet felhoznak. Például, ha az alperes azt állítja, hogy a bíróságnak nincs személyi joghatósága és emellett a kereset nem alapoz meg jogorvoslati igényt, akkor ezt két különálló pontként kezelje. Minden egyes ponthoz gyűjtse ki azokat a tényeket a saját keresetleveléből, amelyek cáfolják az alperes állítását.

A válaszindítvány megszerkesztése

A válaszindítvány célja, hogy logikusan és meggyőzően bemutassa, miért kell a bíróságnak elutasítania az alperes indítványát. A dokumentumnak professzionálisnak, jól strukturáltnak és jogilag megalapozottnak kell lennie.

A formai követelmények

Minden bírósági beadványnak meg kell felelnie bizonyos formai előírásoknak. A dokumentum tetején szerepelnie kell a fejlécnek (caption), amely tartalmazza a bíróság nevét, az ügyszámot, valamint a felek (felperes és alperes) megnevezését. A dokumentum címe egyértelműen jelezze annak tartalmát, például: „Felperesi Válasz az Alperes Keresetet Elutasító Indítványára”.

A jogi érvelés felépítése

Ez a válaszirat legfontosabb része. Itt kell pontról pontra megcáfolnia az alperes által felhozott érveket. A legjobb stratégia, ha ugyanabban a sorrendben halad, ahogyan az alperes bemutatta az érveit.

Minden egyes ponthoz a következő struktúrát érdemes követni:

1. Az alperesi érv ismertetése: Röviden foglalja össze, mit állít az alperes. Pl. „Az alperes azzal érvel, hogy a keresetlevelet nem megfelelően kézbesítették.”
2. A vonatkozó jogszabály vagy joggyakorlat bemutatása: Idézze a releváns törvényi előírást vagy egy korábbi bírósági döntést (precedenst), amely meghatározza a helyes eljárást.
3. Az Ön álláspontjának alátámasztása: Mutassa be, hogy az Ön esetében a tények hogyan felelnek meg a jogszabályi követelményeknek. Például: „A Polgári Perrendtartás X. §-a szerint a kézbesítés szabályos, ha azt egy 18. életévét betöltött, az ügyben nem érdekelt személy végzi. A kézbesítési jegyzőkönyvből (1. sz. melléklet) kitűnik, hogy a kézbesítést Y.Z. hivatásos kézbesítő végezte, aki megfelel ezeknek a kritériumoknak.”
4. Következtetés: Foglalja össze, hogy az alperes érve miért alaptalan. „Ennek fényében az alperes kézbesítési hibára vonatkozó érve nem állja meg a helyét.”

A kérelem megfogalmazása

Az érvelés végén egyértelműen és határozottan fogalmazza meg, mit kér a bíróságtól. Ez általában egy rövid, formális bekezdés, amely így hangozhat:

„A fentiekre való tekintettel a Felperes tisztelettel kéri a Tiszelt Bíróságot, hogy az Alperes keresetet elutasító indítványát utasítsa el, és kötelezze az Alperest a keresetlevélre történő érdemi válaszadásra.”

A benyújtás és a tárgyalásra való felkészülés

A gondosan elkészített válaszirat benyújtása után még nem dőlhet hátra. A folyamat következő lépése a dokumentumok hivatalos kezelése és a lehetséges szóbeli meghallgatásra való felkészülés.

A dokumentumok benyújtása és kézbesítése

Miután elkészült a végleges válaszirattal és az esetlegesen csatolt mellékletekkel (pl. bizonyítékok, nyilatkozatok), azt be kell nyújtania a bírósági kezelőirodán. Ezzel egy időben egy másolati példányt igazolható módon kézbesítenie kell az alperes jogi képviselőjének vagy magának az alperesnek. A kézbesítés igazolását (pl. tértivevény, átvételi elismervény) őrizze meg, mert ezzel tudja bizonyítani, hogy eleget tett a kötelezettségének.

Felkészülés a szóbeli meghallgatásra

Sok esetben a bíró a beadványok alapján, szóbeli meghallgatás nélkül dönt. Azonban előfordulhat, hogy a bíróság tárgyalást tűz ki, ahol a felek szóban is előadhatják érveiket. Készüljön fel arra, hogy röviden, 2-3 percben összefoglalja a legfőbb érveit. Gondolja át, milyen kérdéseket tehet fel a bíró, és készüljön válaszokkal. A meghallgatáson maradjon higgadt, professzionális, és mindig a bíróhoz intézze a szavait, ne az ellenfélhez.