Vöröshasú unka elterjedése és élőhelye

Összehasonlítva a sárgahasú unkával, a vöröshasú unka északabbra, egészen Németország északi részéig és a Baltikumig is eljutott. Keleten sokkal mélyebbre behatolt a volt Szovjetunió erdőssztyep övébe, míg délen csupán a Balkán északi határáig található meg, a Földközi-tenger vidékén nem. Elterjedésének nyugati határvonala Németországot szeli át. Mivel túlnyomórészt 200 m alatt fordul elő, alföldi unkának (míg a sárgahasú unkát hegyi unkának) is nevezik. Szemben a sárgahasú unkával, a vöröshasú unka nem tagozódik alfajokra. bár areálja egészen Délnyugat-Ázsiáig terjed. A dél-svédországi elszigetelt populációk már a kipusztulás szélére sodródtak.Élőhelye: kisebb, sekély, gazdagon benőtt és tiszta állóvizekben él és szaporodik. Ahol a sárgahasú unkával földrajzilag átfed az elterjedése, ott a vöröshasú unka főként a síkságokra jellemző. A kettő közül ez az igényesebb faj. A jégkorszak után kelet felől nyomult be a sárgahasú unka elterjedési területére. Azokat a bizonytalan körülményeket, amelyeket a hegyekhez szokott faj jól elvisel, a vöröshasú unka nem bírja. Életmódja: nagyon hasonló a sárgahasú unkáéhoz, ezért a két faj tartósan nem élhet meg egymás mellett, kölcsönösen kizárják egymást. A hímek késő tavasztól nyár derekáig a petézőhelyen maradnak. Léggömbszerűen felfújják torkukat, és kicsi, ruganyos testükből csak úgy árad szomorkásan csengő énekük. A nőstények eltérő időközönként. egy évben többször is képesek szaporodni. Az ebi-halak többnyire nyár közepén alakulnak át. Az eleinte csupán 1,5 cm-es fiatalok már a kifejlett unkákra hasonlítanak, még hasuk is teljesen kiszíneződik. A fiatal sárgahasú unkák hasoldala viszont eleinte fehéres. sötét foltokkal. Tápláléka: a vízfelszínre pottyant rovarok, valamint férgek és egyéb apró állatok.

Kapcsolódó fórumok:

• herevezeték csomó