A régészek mindössze körülbelül 60 éve ismerik azt a kormeghatározási módszert, amelyet rég letűnt népek történelméből előkerült leletek tanulmányozásánál használnak. Korábban a tájékozódás elsődleges eszköze a talajréteggel vizsgálata volt: a csont,- fa- vagy agyagleletek korát a talajrétegben elfoglalt helyük alapján igyekeztek meghatározni. Minden olyan lelet, amely meghatározható korú réteg alatt- mondjuk egy római kori ház alatt – fekszik, valószínűleg régebbi az illető rétegnél.
A szénatomok alapján történő kormeghatározás
A szerves anyagú leletek- a csont, a kagyló és a növények-kormeghatározásának elsődleges módszere 1955 (Willard Frank Libby) óta a radiokarbon vizsgálat. A radiokarbon az élőlényekben megtalálható radioaktív szénizotóp másik elnevezése. Az egyik módszer szerint kemencében felforrósítják a lelet egy darabját, amely ez által szén-dioxid-gázzá alakul. A gázt keresztülvezetik egy tömegspektrométernek nevezett gépen, amelyben az atomokat elektronsugár ionizálja, vagyis ionokká- elektromos töltésű atomokká- alakítja. Az ionokat különböző mágneses mezőkön vezetik át, és ezzel szétválasztják őket atom tömegszámuk szerint, majd a 14 V izotópokat egy detektorra viszik, és megszámolják.
Radiokarbon naptár
A radioaktív anyagok bomlásának során elemi részecskéket veszítenek. Azt az időtartamot, amely alatt a radioaktív atomok fele elbomlik, felezési időnek nevezzük. A 14 C felezési ideje körülbelül 5700 év. Két felezési idő elteltével, amely körülbelül 11 400 év, a 14 C-nek mindössze egynegyede marad meg, három felezési idő után csak az egy/nyolcada. A folyamatosan csökkenő értékek egyre nehezebb feladat, éppen ezért a körülbelül 40 000 évesnél idősebb leletek esetében nem is alkalmazható.
Részecskegyorsítós tömegspektrométer
Újabb eszköz a részecskegyorsítós tömegspektrométer. Segítségével szétválaszthatók és kimutathatók a különböző atomtömegű részecskék. Jóval pontosabban határozza meg a kort, és parányibb mintán is képes a vizsgálatot elvégezni, mint a korábbi eszközök. Ezzel a módszerrel határozták meg 1988-ban a turini lepel korát.
Mágneses tér elemzése
A Föld mágneses tere az idők során változik, és ezekben, a változásokban semmiféle rendszer nem fedezhető fel. A megolvadt kőzetekben és az anyagban a vas-oxid-szemcsék mágnesessége a Föld mágneses terének irányával párhuzamos. Ha a kőzet megolvad, vagy az anyagot kiégetik, akkor a vas-oxid –szemcsék megtartják azt az irányt, amelykor a hevítésnél mutattak. A tudósok magnetométerrel mérik ezt az irányt. Ez vezetett el a termoremanens mágnesességen alapuló kormeghatározási módszerhez. A kőzet kora a Föld mágneses terének változásain alapuló időrendi táblázatról olvasható le.