LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Közép- és Nyugat-Európa. Franciaországtól keleten a Fekete-tengerig, délen Dél-Olaszországig és Görögországig. Ezen az areálon belül négy alfajra osztható: a B. v. variegata Franciaországban, a Benelux államok tengerparttól távolabb eső részein, Nyugat- és Dél-Németországban, az Alpok térségében (ezért olykor hegyi unkának is hívják), Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és a Bal¬kán északi vidékein fordul elő, tehát az areál nagy részét ez foglalja el. Olaszországban, a Pó folyótól délre a B. v. pachypus él. A balkáni alfajhoz (B. v. scabra)tartozó sárgahasú unkák tüskés szemölcsei fejlettebbek, és hasukon több a sárga szín, mint a törzsalaknál. A Dalmáciában élő B. v. kolombatovici hasonlít a B. v. scabrára, de még jellemzőbb rá a szinte egyszínű sárga hasoldal. Hazánkban többnyire a hegyvidéki, csapadékosabb területeken fordul elő. Egyes vidékeken, így elsősorban az északkeleti országrészen a vöröshasú unkával kereszteződött, kevert állományok élnek. Élőhelye: az unkák a korongnyelvű békák (Discoglossidae) kicsiny, fajokban szegény és meglehetősen ősi családjához tartoznak. Az élőhely iránt nincsenek különösebb igényeik, bármilyen kisebb vízzel beérik. Legtöbbször olyan pocsolyákban és tavacskákban találjuk őket, amelyekben más kétéltűek alig fordulnak elő. Még a vízzel telt, néhány hét alatt kiszáradó keréknyomok is megfelelnek a sárgahasú unkáknak. Kedvelik a kisebb, sekély, békalencsével fedett erdei tócsákat és tavacskákat, a rétek levezető árkait. Savanyú vizekben, így a hegyi lápok lecsapoló árkaiban is megtelepednek. Csak a folyóvizeket kerülik a sárgahasú unkák. Ahol a vöröshasú unkával együtt fordul elő, ott a sárgahasú unka inkább a hegy és dombvidékek kisvizeiben él,1500-2000 m magasságig. A két faj csak a legritkább esetben található meg ugyanabban a vízben.
