LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A sugárbetegséget a szervezetet ért magas dózisú ionizáló sugárzás okozza, például sugárkezelés, nukleáris katasztrófa vagy hidrogénbomba robbanásából eredő sugárzás.
A tünetek súlyossága a sugárhatás mértékétől függ. A mellrák kezelése során például a sugarak a test meghatározott területére irányulnak, gondosan kiszámított és ellenőrzött mennyiségben. Ennek köszönhetően a sugár csak enyhe tüneteket, általános rossz közérzetet, hányingert, hányást, hasmenést és étvágytalanságot okoz.
A lehetséges szövődmények közé tartozik a vérszegénység és a csontvelőt vagy az immunrendszert ért károsodásból eredő súlyos fertőzés.
Nukleáris balesetek során elszenvedett sugárterhelés nagyobb mértékű károsodást okoz a szervezet sejtjeiben. Azonnal felléphet erős hányás és zavar, később az érintetteknél súlyos fertőzések és rákos megbetegedések alakulhatnak ki, például fehérvérűség, pajzsmirigyrák, bőrrák és csontrák.
A sérültet immunrendszerének normalizálódásáig el kell különíteni, hogy a lehető legkisebb fertőzésveszélynek legyen kitéve. Az esetlegesen kialakult fertőzéseket antibiotikummal kell kezelni. Súlyos esetekben csontvelő-átültetést hajtanak végre a gyógyulás felgyorsítása érdekében, valamint a fertőzések és a vérszegénység kivédésére.
A sugárkezelés okozta panaszok a kezelés végeztével általában megszűnnek, bár egyes tünetek a kezelés befejezése után még néhány hónapig fennállhatnak. A beteg állapotának alakulását rendszeresen, de csökkenő gyakorisággal ellenőrzik.
Az 1986-os csernobili katasztrófához hasonló nukleáris balesetek egészségre gyakorolt hatásáról végzett kutatások eredményei nem egyértelműek. Egyes tanulmányok kimutatták, hogy az ilyen magas dózisú besugárzás összefüggésbe hozható bizonyos rákos megbetegedések, például a pajzsmirigyrák kockázatának megemelkedésével, illetve a következő generáció tagjainál előforduló fejlődési rendellenességekkel.
