LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Kétféle fényérzékelő található a szemünkben: a pálcikák, amelyek a fényerősséget, a világosságot érzékelik és a csapok, amelyek a fény hullámhosszára, vagyis a színekre érzékenyek (Ha ő nem lenne, akkor csak fekete-fehérben látnánk a világot).
A látható fény az elektromágneses sugárzás egy szűk 380-720 nm-es hullámhossz tartományba eső része, amely az ibolya és a vörös szín közötti színhullámhossz.
A két színhullámhossz az ultraibolya és az infravörös tartomány között található.
Hullámhosszokra való érzékenysége szemünknek eltérő. Ezt az alábbi relatív érzékenységi görbével tudjuk ábrázolni. Szemünk a zöld színre a legérzékenyebb.
Alkalmasan megválasztott három alapszínből a színskála színeit ki tudjuk keverni addaptív színkeveréssel. Ekkor a színek összeadódnak. A videotechnikában a három alapszínnek a vöröset, zöldet és a kéket választották, angol nevéből alakul az RGB színrendszer, azaz a Red – vörös, Green – Zöld, Blue – kék. Különböző világosságértékkel rendelkeznek a különböző színek, de megfelelő súlyozással kikeverhető e komponensekből a kívánt világosságú jel.
Ezt az összefüggést írja le a televíziózás alapegyenlete:
Y-0,3R+0,59G+0,11B
Az „Y”-nal a világosságjelet jelöljük. A képletben említett súlyozással ez most fehér lesz. Ha 3 alapszínből csak 2-2 keverünk össze, akkor a kiegészítőszíneket kapjuk. Ezek a szubsztratkív azaz a kivonás elvű színkeverés alapszínei: Cián (CY), Magenta, (Ma)
és a Citromsárga (Ye).
Az átvitelre négy különböző jel átvitelére van szükség. Az Y jelet mindenképpen továbbra is biztosítani kell, hiszen a színes televízió rendszereknek kompatibilisnek kell lennie a fekete-fehér rendszerrel. Ez a lefelé kompatibilitás elve.
Ha az egyenletet átalakítjuk a következőképpen:
0= 0,3(R-Y)+0,59(G-Y)+0,11(B-Y)
Akkor azt látjuk, hogy bármilyen 2 komponensből megkapható a hiányzó komponens.
Az (R-Y), (G-Y), (B-Y) jelek szintén komponens jelek. Nevük színkülönbségi vagy crominancia jelek. Jelölésük a következő: Cr, Cy, Cb, vagy Pr, Pg, Pb.
Tehát a színes rendszert úgy alkották, meg hogy az eddigi Y világosság jel mellett még két színkülönbségi jelből álljon. A Cr és a Cb jelet U illetve V jellé alakítanak.
Annak érdekében, hogy a színes videó jel sávszélessége ne változzon, a színinformációkat ráültették a már meglévő világosságjelre. PAL és NTSC rendszerek esetében QAM azaz kvadralitikus amplitúdó modulációval, míg SECAM rendszerben pedig FM azaz frekvencia modulációval. A PAL és a SECAM az amerikai NTSC rendszer tökéletesítése mely a franciák megoldása. Innentől már kompozit, azaz összetett videó jelről van szó.
Ezen okok miatt a videó jelbe bele kellett „építeni” egy olyan vivőjelet, amit a színes vevők feldolgoznak, de nem zavarja meg a fekete-fehér vivőket.
Ez az új videó sor a következőképpen néz ki: A színes vivőjelbe az úgynevezett Burst jel kerül, ami a szinkronjel után következik. Ez segít a vevőáramkörnek, hogy kinyerje a jelből a színinformációkat. Fekete-fehér vevők esetében a jel nem kerül feldolgozásra, viszont kis mértékben romlik a képminőség.
