Támadnak a pollenek

A betegek többsége tüneti, gyógyszeres kezelésben részesül. Szinte hihetetlen, hogy tudósok azt is tudni vélik, hogy már az ókorban is létezett allergia. Ha volt is, bizonyára nem volt olyan elterjedt, mint manapság. Mióta az allergia „népbetegséggé” nőtte ki magát, egyre többet olvashatunk, hallhatunk az újságokban, betegtájékoztatókon vagy a tv-ben, rádióban, hogyan tudjuk megelőzni, elkerülni, vagy legalább csökkenteni a kínzó tüneteket.
Gondosan bezárjuk az ablakot, ha magas a pollenszám, kerüljük a szabadidős tevékenységeket, felszereljük a lakást drága légkondicionáló- és szűrőberendezésekkel, kicseréljük a padlószőnyeget, kárpitot, kitiltjuk kedvenc háziállatainkat a lakásból, és természetesen rendszeresen szedjük az allergiaellenes gyógyszereket. Nem is kell tovább sorolni a listát, hiszen az érintettek már jól ismerik ezeket a módszereket.
Mégis előfordulhat, hogy a kezelés és az életmód változtatás sem segít eléggé, és a tünetek nem csökkennek a kívánt mértékben. Mit tehet ilyenkor az allergiás személy?
Az allergia úgynevezett „multifaktoriális” betegség. Ez azt jelenti, hogy kialakulásában, lefolyásában, a tünetek időszakos kiújulásában vagy megszűnésében több tényező játszik közre. az allergiás betegség alapját általában veleszületett hajlam, genetikai, biológiai háttér képezi, amelyre az allergiás betegség családi halmozódása utal. Ez a túlérzékenység azonban önmagában még nem vezet törvényszerűen az allergiás tünetek megjelenéséhez. További tényezők együtt hatása határozza meg, hogy az allergia mikor, milyen formában (azaz milyen allergiás tünetként vagy betegségként), milyen súlyos tünetekkel jelentkezik egyszeri vagy visszatérő, tartós tüneteket okoz-e. Az esetek egy részében azonban egyáltalán nem jelentkeznek allergiás tünetek az egyén élete folyamán, annak ellenére, hogy egy esetleges allergiavizsgálat, bőrpróba kimutatja az érzékenységet bizonyos allergénekre. Ezek a további tényezők a környezeti ártalmak, hatások, pszicho szociális tényezők, az allergének aktuális jelenléte, és a szervezet aktuális állapota. allergiaszezonban a beteg viselkedése is megváltozik: ingerlékenyebb, feszültebb lesz, álmosságról, koncentrációs zavarokról panaszkodik. Sőt az allergiás problémához komolyabb pszichés tünetek is társulhatnak: lehangoltság, depresszió, szorongásos zavarok, alvászavar, tartós fájdalomtünetek és fáradtság. Ezek a problémák tovább súlyosbítják az amúgy is kellemetlen allergiás tüneteket és az ezekkel való megbirkózást. Ugyanakkor fokozottabb veszélyeztetettséget is jelenthetnek az allergiás betegség szövődményeinek kialakulásában, a terápia nem kielégítő hatásosságában. A nemzetközi kutatások eredményei és saját vizsgálataink is igazolták, hogy az allergiás betegségekhez 20-40 százalékban társulnak pszichés zavarok, enyhébb, átmeneti lelki problémák pedig még ennél is nagyobb arányban jelentkezhetnek. Az allergiás betegséghez társuló pszichés problémák felismerése és megfelelő kezelése a pszichés tünetek, például szorongás, feszültség, depresszió, alvászavar csökkentésén keresztül közvetve, illetve közvetlenül is pozitív hatást gyakorol az allergiás tünetek súlyosságára, gyakoriságára. Ezáltal, bár nem helyettesítheti a megfelelő allergiás kezelést — csökkentheti a szükséges antiallergiás gyógyszerek mennyiségét.
Másrészt abban is segít, hogy az allergiás betegek könnyebben megbirkózzanak azokkal a kellemetlenségekkel, amelyeket az allergia — a testi tüneteken kívül — az általános
közérzetben, a mindennapi életben, a munkában és a szabadidős tevékenységekben okoz.

Kapcsolódó fórumok:

• allergiás bőrkiütések képekkel
• allergiás bőrkiütés képekkel
• combnyak ciszta