LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tanulás a hétköznapokban egy pozitív fogalmat jelöl. A pszichológiába viszont tágabb értelemet nyer, és minden olyan tudás,- viselkedésbeli változás ide tartozik, ami ismétlés révén jön létre. Tanulási folyamat eredménye lehet a félelem kialakulása is, vagy az, hogy megjegyezzük: bizonyos tünetek egy-egy betegség jelei. Az ilyen tudás révén nagyobb figyelmet kap a betegség és maga az ember. Ez azt jelzi, hogy a lélektanban a tanulás nem feltétlenül pozitív folyamat. Olyan képességről van szó, ami érinti az összes érzékszervünket, mivel érzékelés útján (perceptuális), mozgással összefüggő folyamatok során (motoros) és szavak útján (verbális) is tanulhatunk. Spontán és szándékosan is elsajátíthatunk új ismereteket. Leggyakrabban szándékosan verbális úton, vagyis mechanikus, ismétléses módszerrel tanulunk; de van, hogy egyszerű ésszerű és logikus gondolkodás után vésődik be valami az agyunkba. A tanulásban segít az asszociáció, vagyis ha időben és térben egymáshoz hasonló dolgokat összekapcsolunk, és az ingerek egymást felidézik, ha többször együtt járnak. A tanulás egyik formája a klasszikus kondicionálás, ami a reflex – feltételes-reflex elvére épül, és Pavlov híres, kutyákkal végzett kísérlete szemlélteti a legjobban. Amikor a tanuláshoz valamilyen eszközt is be kell vetni, vagy valamilyen új mozgást megtanulására van szükség, akkor instrumentális tanulásról beszélünk. Harmadik tanulási fajta a belátásos tanulás, ahol nincs szó próba szerencse játékról, nincs gyakorlati próbálkozás, a próbálkozás csak fejben zajlik le, és a megoldás egyszer csak beugrik. Mindennapjainkban rendszeresen jelen van az obszerváns, vagyis megfigyeléses tanulás. Ennek során a cselekvő embert valaki szándékosan vagy spontán figyeli, és ha hibát követ el, a megfigyelő is tanul belőle.
