A kíváncsiság, miszerint egy nő terhes-e, már az ókorban is foglalkoztatta az embereket. Nekik is megvoltak a módszereik a terhesség, illetve a nem terhesség megállapítására még ha nem is mindig a valós eredményt mutatták, valamint a teherbe esés elkerülésére is mindenféle praktikát eszeltek ki.
Az ókori Egyiptomban a nők sokáig szoptatták kisgyermeküket, mivel ez is csökkenti a teherbeesést. Ezen kívül mindenféle anyagot (például méz, akácfatüske alapú keverék) juttattak fel a hüvelybe, hogy ne tudjanak megtermékenyülni. Az akácfatüske ténylegesen tartalmaz olyan anyagot, mégpedig gumiarábikumot, amely csökkenti a terhesség létrejöttének valószínűségét. A már esetlegesen létrejött terhesség megállapítására a nő vizeletét használták. Érdekes tény, hogy a mai kor terhességi gyorstesztjei is a női vizeletből mutatják ki a terhességet, tehát már több évezreddel ezelőtt is tisztában voltak azzal, hogy a terhes nő vizelete különbözik a nem állapotosétól. Az egyiptomiak magokra öntötték rá az érintett nő vizeletét: ha megindult tőle a magvak növekedése, akkor terhes volt, ha nem akkor pedig nem.
Az ókori görögök orvosa, Hippokratész is ismerte a nem kívánt terhesség elkerülésének titkát, amelyet a már bekövetkezett terhesség elhajtására is alkalmaztak. Ennek az anyagnak a neve pesszosz volt, amely különböző állati és növényi eredetű anyagokból összeállított kúp volt. Ez tartalmazott fűszereket, gyümölcsöket, skorpióepét, kagylóhéjat és ásványi anyagokat is tartalmazott, sőt még kecskeürüléket is. A pontos összetételt a szerint változtatták, hogy már bekövetkezett terhességről volt szó, vagy pedig a nő inkább teherbe kívánt esni: mindkét esetre hasonló volt a kúpok tartalma. A magzatelhajtásra előszeretettel használták a gránátalmát szintén hüvelykúp formájában, azonban hatásossága nem bizonyítható. Sűrűn alkalmazták a fokhagymát is mind a fogamzóképesség megállapítására, mind magzatelhajtásra. Ma már tudjuk, hogy a fokhagymának tényleg abortív hatása van, valamint, hogy a Hippokratész által használatos növény közül sok rendelkezik fogamzásgátló hatással. Azonban mivel az orvosi eskü tiltotta a magzatelhajtást és csak akkor engedélyezte, ha az anya élete van veszélyben, ezért ezt a tevékenységet a bábák végezték el a szülés levezetése mellett.
A következő lépés a béka „bevetése” volt az estleges terhesség megállapítására. A béka bőre alá fecskendezték be az érintett nő vizeletét. Nőstény békáknál peteérés következett be, hím békák esetén pedig a hímivarsejtek szám növekedett meg, ha a nő terhes volt. Így jutottunk el a ma otthon használatos legelső terhességi gyorstesztig, amelyet 1976-ban fejlesztettek ki.
Címkékbéka Egyiptom Hippokratész
Ezt mindenképpen olvasd el!
A kismama étrendje
Hazánkban manapság a várandós nők átlagos zsír bevitel lényegesen magasabb a megengedettnél. Célszerű, ha zsiradékok …