LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Működésükhöz az élőlényeknek ugyanúgy szükségük van energiára, mint a gépeknek ahhoz, hogy munkát végezzenek. Az autó benzint fogyaszt, sejtjeink viszont szén-hidrátokat és zsírokat égetnek el. Az autó motorját benzinnel: különféle szénhidrogének (szénből és hidrogénből felépülő vegyületek) elegyével hajtjuk. Az emberi (és állati) sejtek üzemanyagai a szén, hidrogén, és oxigén alkotta szénhidrátok és zsírok. Az összetett szénhidrátok (pl. keményítő, glikogén)sok kis egységből épülnek fel, amelyek vázát szénatomok gyűrűje képezik. Az egyszerűbb szénhidrátok csuoán egy vagy két ilyen alegységet foglalnak magukban; ezeket nevezzük cukroknak. A szőlőcukornak, vagy glükóznak öt szén- és egy oxigénatomból álló gyűrűje van. Minthogy csak egy ilyen gyűrűt (s ahhoz kapcsolódó szén-, hidrogén- és oxigénatomokat) tartalmaz, ezt az anaygot az egyszerű cukrok vagy monoszacharidok közé soroljuk. A gyümölcscukor (fruktóz) is monoszacharid, de csak öttagú (négy szénatomot tartalmazó) gyűrűből áll. A répa- vagy bádcukor (szacharóz) már nem egyszerű cukor: két alegységből (egy glükóz- és egy fruktózmolekulából) épül fel, azaz diszacharid. Az összetettebb szénhidrátokat úgynevezett poliszacharidokatalegységek sokaságából álló hosszú láncok alkotják.
A poliszacharidok rendszerint nem oldódnak vízben, a monoszacharidok voiszont jól oldódnak, ezért könnyen eljutnak a szervezet minden részére. Az emberi szervezet számára a legfontosabb monoszacharid a glükóz. Ez az egyetlen olyan szénhidrátféleség, amelyből az agy energiát nyerhet, és az izomműködés fő energiaforrása is. Egyszerű szénhidrátként a az édes gyümölcsökben fordul elő. A glükóz nagy részét azonban szervezetünk a táplálékban lévő keményítő, illetve összetett cukrok megemésztésével nyeri. A szacharóz, a glükóz egyik fontos forrása számos táplálékunk alkotórésze. Cukornádból és cukorrépából nagy mennyiségben állítják elő, általában ezt használjuk ételeink édesítésére. A fruktóz a gyümölcsök szokványos alkotórésze. A tejcukor vagy laktóz a tejben fordul elő. A csírázó árpában található malátacukor (maltóz) szintén diszacharid, de mindkét alegysége glükóz.
Az emberi szervezet csak a monoszacharidokat tudja változatlan formában felszívni és felhasználni. A diszacharidokat és poliszacharidokat a megfelelő emésztőenzimek monoszacharidjaikra szabdalják, amelyeket azután a bélfalon keresztül felszívódnak a vérbe. A szénhidrátok emésztése már megkezdődik: a nyál amiláz nevű enzimjének hatására megindul a keményítő maltózzá való lebontása. Ez a folyamat a vékonybélben folytatódik, immár a hasnyálmirigy álltal termelt amiláz jóvoltából. A szénhidrátok emésztését a bélfal mirigyeiben termelődő bélnedv fejezi be. A maltáz enzim a maltózt glükóz alegységekre, a szacharáz pedig szacharózt glükózra és fruktózra. hasítja. Az ember emésztőrendszerében celluláz enzim nem termelődik, ezért a cellulózt, ami szintén glükóz alegységekből álló szénhidrát, nem tudjuk megemészteni. Az emésztés során keletkező monoszacharidok a bélfalon át a véráramba kerülnek, a vérből pedig felveszik őket a különféle szövetek, hogy elégetésükkel energiát nyerjenek. Az energia egy része hővé alakul, hozzájárulva az állandó testhőmérséklet fenntartásához, másik része pedig az energiaigényes élettani folyamatokat táplálja.
