LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Magyarországon középhegységi erdeinkben mindenfelé gyakori. Élőhelye: napos vagy kissé árnyékolt, enyhén üde biotópok, gazdag talajközeli vegetációval és cserjeszinttel. Kedveli a dús aljnövényzetű, mohával, páfránnyal, korhadó farönkökkel és kövekkel borított aljzatú lombos erdőket, a lápokat, nedves réteket, valamint a parkokat és kerteket is. Északon elsősorban a síkságok lakója. A középhegységekben 1000 m-ig általánosan elterjedt és gyakori. Az Alpokban és a Balkán-félszigeten 2400 m-en is elő-fordul.
Életmódja: meleg időben főként a hajnali órákban és az esti szürkület táján tevékeny. Meleg esők után azonban napközben is elhagyja mohapárna, korhadt fatuskó, kövek vagy farönkök alatt található rejtekét, hogy élelem utáni portyára induljon. A fedezéket nyújtó kusza növényzetben szeret mozogni, ügyesen furakodik előre a szárak, levelek, mohapárnák és rothadó anyagok között. A párzás rögtön a téli pihenő után, március-áprilisban zajlik. A hím ekkor a nőstény tarkójába harapva úgy hajlítja testét annak teste alá, hogy kloákájuk összeérjen, majd páros hemipéniszének (párzó¬zerv) egy részét bevezeti párja kloákájába. Az anyaállat 11-13 heti terhesség után, június és augusztus között (ritkán szeptemberben vagy még később), néhány perces időközökkel hozza világra 8-12, olykor több, akár 26 utódját; eleinte vékony, átlátszó tojásburokfedi őket, amelyből gyorsan kifúrják magukat. Testük ekkor 70-90 mm hosszú. A törékenygyík a téli álom idejére rágcsálók vackára, természetes vagy maga ásta búvóhelyre húzódik, amely csak ritkán található 1 m-nél mélyebben: belülről gyakran földdel és mohával zárja le rejtekét. A különösen kedvező helyeken több, nemritkán 20-30, sőt akár 100 törékenygyík is telelhet együtt. Mivel az ilyen telelők ritkák, azokat más fajok is felkeresik.
