LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az aktív immunizálást a fertőző betegségek megelőzésére alkalmazzák. A különböző fertőző betegségek ellen védőoltással elérhető védettség tartama nem egyforma. Például a gyermekbénulás elleni (Sabin – ejtsd: Szebin-féle) védőoltás hatása igen hosszú ideig, feltehetően évtizedekig vagy az egész életen át tart, az influenza elleni védőoltásé pedig 1 évnél is rövidebb ideig.
A kombinált oltóanyagokkal több betegség ellen lehet egyidejűleg oltani. A kombinált oltóanyagokra példa a diftéria-pertussis-tetanusz (Di-Per-Te) (diftéria-szamárköhögés-tetanusz) oltóanyag.
Passzív immunizáláskor más szervezetben termelt kész ellenanyagot visznek be immunsavó formájában a megvédendő szervezetbe. A szervezet azonnal védetté válik, de a védettség csak rövid ideig (2-6 hét) tart. Akkor használják, amikor azonnal védettségre van szükség, tehát nincs elég idő ahhoz, hogy a szervezet maga termelje ki ellenanyagait (pl, aktív védőoltásban nem részesült egyén tetanusz fertőzésre gyanús sérülése esetén). Passzív immunizálásra használható olyan emberi vagy állati eredetű szérumkészítmény, amely a szükséges ellenanyagból nagy mennyiséget tartalmaz (hiperimmun állati szérum, vagy specifikus emberi gamma-globulin). Szerológiai reakciók. Ha kémcsőben valamely antigénhez a rá specifikus ellenanyagot tartalmazó savót adunk, úgy az antigén és az ellenanyag kötődik egymáshoz. Az ilyen körülmények között létrejött kötődést szerológiai reakciónak nevezzük. A szerológiai reakciók egy része szemmel látható: a sejtes (pl. baktérium) antigének összecsapódnak (agglutináció), az oldott antigén kötődése pedig – az esetek egy részében – csapadék képződését eredményezi (precipitáció).
