LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A mai India területe, a Hindusztáni-félsziget egykor különálló földrész volt, mely 200 millió évvel ezelőtt vált le a déli félteke akkori őskontinenséről. A szigetként úszó terület aztán becsapódott az eurázsiai kontinensbe és felgyűrte a köztük lévő üledéket, ezzel létrehozva a Himalája hatalmas hegységrendszerét.
A két kőzetlemez még ma is csúszik egymás alá, illetve fölé, mindezzel gyakran földrengéseket létrehozva.
A Himalája legmagasabb csúcsa a Mount Everest, vagy másik nevén a Csomolungma. ( „ a világ teteje ” ) . Tengerszint feletti magassága 8848 méter, ám ebből már 3-4 méter jégpáncél, tehát maga a szikla néhány méterrel alacsonyabb. A kőzetlemezek állandó mozgása évente kb. 1 centiméterrel emelik meg a hegyet, s ez a folyamat még akár évmilliókig is eltarthat.
A zord körülmények, a jeges viharok, a lavinák és gleccserek, a meredek sziklafalak és a ritka levegő miatt hosszú ideig a Mount Everest megközelíthetetlennek bizonyult az emberek számára. Oxigénpalack nélkül pedig különösen veszélyes még ma is elérni a csúcsot.
A 19. század közepéig még neve sem volt a csúcsnak, amit csak 1862-ben kereszteltek el, mégpedig az Indiában brit megbízással földmérést végző Sir George Everest után.
Az óriási hegy első megmászója az új-zélandi Edmund Hillary lett, aki sepra segítőjével Tenzing Norgayjal 1953-ben jutott fel a magaslatra. A csúcs meghódítását 8500 méterről indították, mínusz 27 fokos hidegben, de viszonylag kedvező időjárási körülmények között. A hátralévő pár száz métert kb. 5 óra alatt tették meg a csúcsig.
Aktuális hír, hogy a Földnek eme magaslati pontját újra lemérik. Nepál kormánya döntött a kérdés mellett így és eredmények körülbelül két év múlva várhatóak. Mivel Nepál országa egyik büszkeségének tartja a hegycsúcsot, megörökítvén ezt, bankjegyeiken is helyet kapott a Csomolungma képe.
