LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Dunai galóca Hucho hucho
Jegyei: orsó alakú teste keresztmetszetét tekintve csaknem kerekded. A hát- és farokúszó között nagy zsírúszó van. Pikkelyei nagyon kicsinyek, 180-200 az oldalvonal mentén, 23-27 a zsírúszó és az oldalvonal között (beleértve az oldalvonal pikkelyeit is). Feje nagy, lapított, szájnyílása széles. Az első kopoltyúíven 16 kopoltyútüske van. A vomer fogazottsága: a lemez hátulsó szegélyén 4-8 kampós fog ül egyszerű keresztsávban, a nyél fogatlan. Színezete’ háta barnás vagy zöldesszürke; oldalai világosabbak, vörhenyes „rézfénnyel”; hasoldala fehéres. Oldalain számos, szabálytalanul elhelyezkedő, apró sötét folt van. Testhossza: 60-120 cm. max. 150 cm-ig.
Élőhelye: oxigéndús, hideg, gyors folyású vizek. Korábban csak a Duna felső és középső szakaszának vízgyűjtő területén, különösen magában a Dunában és a jobb oldali mellékfolyóiban élt, napjainkban a Rajnába és a Rhőne vizébe is betelepítették. Hazánkban a Duna és a Tisza felső szakaszán, a Dráva-Mura vízrendszerében fordul elő. Nagy állományai itt nincsenek. Fokozottan védett!
Életmódja: revírtartó faj. Március-áprilisban a nőstény az erős sodrású helyeken rakja le testkilogrammonként kb. 1000 ikráját. A kelési idő kb. 35 nap. Tápláléka: különböző halak.
Tajmen Hucho taimen
Jegyei: teste alacsony, nyújtott, keresztmetszetében csaknem kerekded, keskeny faroknyéllel. Pikkelyei nagyon kicsinyek, 193-242 az oldalvonal mentén, 27-30 a zsírúszó és az oldalvonal között (beleértve az oldalvonal pikkelyeit is). Feje hosszú, csukaszerűen erősen lapított, szájnyílása széles (a szemek mögé ér). Az első kopoltyúíven 11-12 kopoltyútüske van. A vomer fogazottsága: a lemez hátulsó szegélyén 4-8 kampós fog van egyszerű keresztvonalban, a nyél (a fiataloknál is) mindig fogak nélkül. Színezete: hátoldala barnás vagy zöldesszürke; oldalai világosabbak, vörhenyes „rézfénnyel”, az oldalvonal felett és alatt számos apró sötét folttal; a hasoldal fehéres. A fiatalokon sötét keresztsávok vannak. Testhossza.80-130 cm, max. 160 cm-ig. Élőhelye: a Volga és az Urál folyó felső szakaszának gyorsan áramló, oxigéndús vize, a Jeges-tengerbe ömlő folyók. Életmódja: területtartó hal, revírjét a folyó legerősebb sodrású részén választja ki. Május-júniusban ívik, az íváshoz készülő halak felfelé úsznak a folyókban, ikráikat a görgeteges vagy durva kaviccsal borított mederben rakják le (egy-egy nőstény kb. 10 000-34 000 db-ot). A kelési idő 30-35 nap. Tápláléka: halak, vízimadarak, apró emlősök.
