LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Gorbusalazac Oncorhynchus gorbuscha
Jegyei: teste zömök, a korosabb példányok háta nagyon magas, faroknyelük karcsú. A rövid hátúszó és a farokúszó között nagyon kis zsírúszó van. Farok alatti úszója hosszú, 3 osztatlan ízelt és 10-16 osztott ízelt sugárral. Pikkelyei nagyon kicsinyek, 177-240 az oldalvonal mentén. Az első kopoltyúív 26-33 (többnyire 28) rövid kopoltyútüskével. Színezete: a tengerben élő „simalazac” háta zöldes vagy kékes, oldalai vörhenyesen csillogó ezüstszínűek. Az ívásra kész hímek rózsaszínűek (rózsás lazac), fekete foltokkal a hátukon és a farokúszón. Testhossza: 4050 cm, max. 64 cm (a legkisebb a Csendes-óceán lazacai közül). A hímek, valamennyi, a Csendes-óceánban élő lazacfajhoz hasonlóan, nagyobbak, mint a nőstények. Élőhelye: a Jeges-tenger parti vizei, a Csendes-óceán északi fele; az ázsiai partok mentén a Léna torkolatától Koreáig és Észak-Japánig; az észak-amerikai partoknál Colville-től a kaliforniai San Lorenzóig. Életmódja: anadrom vándorhal. Vándorlása júliusban indul, az ívás, területenként változóan, augusztus és október között zajlik. A nőstény az elárasztott kavicspadon sekély gödröt kotor. Az ívó halak, mint valamennyi csendes-óceáni lazacfajnál, az ikrák lerakása után elpusztulnak. A kelési idő 100-120 nap. Tavasszal a fiatal halak lefelé úsznak a folyóban, a tengerbe érve gyorsan nőnek, és már kétnyarasan ivarérettek.
Pataki szaibling Salvelinus fontinalis
Jegyei: teste orsó alakú, erősen megnyúlt, karcsú faroknyéllel. Pikkelyei igen kicsinyek, 160-225 az oldalvonal mentén. A vomer fogazottsága: a lemezen 8 fog, a nyél (a fiataloknál is) fogak nélkül. Szájnyílása nagyon széles (a szemek mögé ér). Kevesebb, mint 75 vakzsák van a gyomorkijáratnál. A farokúszó hátulsó szegélye kissé mindig kimetszett. Színezete: háta a barnától a sötét olajzöldig, hasonlóképpen a hátúszó, amelyen világos márványozás van; oldalain sárga vagy piros, többnyire világos udvarral körülvett pontok ragyognak, hasoldalának színe a sárgástól a vörhenyesig változik. A páros úszóik és a farok alatti úszó elülső szegélyei fehér-feketével beszegettek. Testhossza: a 3-5 nyaras példányok 3040 cm hosszúak (0,5-1 kg); 45 cm-nél ritkán hosszabbak.
Élőhelye: Észak-Amerika keleti felén, a hideg, oxigénben gazdag tavak és folyók. 1884 óta telepítik Európában, különösen azokba a patakokba, ahová a sebes pisztráng már nem úszik fel. Hazai állományai nagyon megritkultak. Védett! Életmódja: területhű faj, október és március között ívik, ikráit sebes sodrásban kapart sekély kavicsgödörbe rakja le. Az ikrák száma testkilogrammonként akár 2000 lehet. Tápláléka: apró gerinctelenek, később kishalak.
