LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A jegesmedve nagy szerepet játszik az ökológiai egyensúly fenntartásában, mint élőhelyének csúcsragadozója.
Ritkán él 25 évnél tovább, a legidősebb vadon élő jegesmedve 32 évesen pusztult el, míg a fogságban tartott példányok közül egy nőstény 43 évet élt.
Pusztulásuk oka a természetben nehezen érthető, mert viszonylag kevés elhullott jegesmedvét találni meg élőhelyén. Az öreg példányok gyakran túl gyengék már ahhoz, hogy zsákmányt fogjanak, és tulajdonképpen éhen halnak. Az egymás közötti harcok során is könnyen megsérülhetnek annyira, hogy nem tudnak többé vadászni.
Mivel élőhelyétől az emberi civilizáció távol marad, a jegesmedve a többi nagytestű ragadozóhoz képest a legnagyobb élőterülettel rendelkezik. Az éghajlatváltozások miatt az utóbbi évszázadokban nemigen költözött mai élőhelyénél délebbre, ugyanis a magasabb hőmérséklethez nem tud alkalmazkodni.
Azok a jegesmedvék, akik folyamatosan a tenger jégtábláinak közelében vannak, egész évben tudnak vadászni. Ám ahol nyaranta a tenger jege teljesen elolvad, a jegesmedvék hónapokon keresztül éheznek a következő fagyig, felhasználva a testük zsírtartalékait.
A faj Kanadában, Alaszkában, Norvégiában és Oroszország északi részén él, nagy néha Izlandra is betéved.
Az éghajlat felmelegedése miatt a jegesmedve egyre veszélyeztetettebbé válik. Ha a számítások szerint az északi sarkvidékek jege nyaranta teljesen elolvad, akkor a faj is száz éven belül eltűnhet. Bár bizonyos ideig a szárazföldre kényszeríthetőek, az éhező állatok ott jobban ki vannak téve annak, hogy vadásznak rájuk. Az olajszennyezés is veszélyezteti mind a fajt, mind a táplálékát képező fókákat.
