A karakál (Caracal caracal) homokszínű nagymacska, pofáján fehé rajzolattal és szeme felett fekete foltokkal.
A hím karakál 80-105 cm hosszú és 13-20 kg, a nőstény 60-92 cm hosszú és 11-15 kg súlyú.
Élőhelye a félsivatagtól a nyílt szavannáig terjed, megél nedves és örökzöld erdőkben is, de leginkább a szárazabb erdőket és kevésbé csapadékos szavannát kedveli. A puszta sivatagban, ahol nem él növényzet, nem található meg. A legmelegebb vidékeken 2500 méter tengerszint feletti magasságig fordul elő. Kisebb-közepes termetű emlősöket (akár kisebb antilopot is), madarakat, rágcsálókat, halakat ejt el, néha növényeket is eszik, gyakran pedig a más ragadozó által hátrahagyott dögöt.
Territóriuma nagy, 220-1000 km² közötti, bár Dél-Afrikában ennél sokkal kisebb, különösen a nőstényé. Fogságban elél 18 évig, 12-16 hónapos korában válik ivaréretté és 1-4 kölyköt hoz világra.
A szub-szaharai Afrikában közönségesnek számít, Észak-Afrikában veszélyeztetettnek, Közép-Ázsiában és Indiában ritkának. Eurázsiában Afganisztán, Irán, Kazahsztán, Törökország, Türkmenisztán, Tádzsikisztán, Üzbegisztán területén található meg, illetve Közép-Ázsiában és a Hindusztáni félszigeten. Afrika legtöbb részén, kivéve a sivatagos területeket és az esőerdőt, megtalálható.
A karakált gyakran kártékonynak tekintik és vadásszák is, mivel a kisebb háziállatokat nem kíméli ott, ahol nem talál egykönnyen vadon élő zsákmányt. Élőhelyének beszűkülése (a mezőgazdasági területek terjedése és az elsivatagosodás miatt) az oka elsősorban annak, hogy Ázsiában csökken a karakálok száma.
Címkékállatok dögevő élővilág európa karakál macskafélék ragadozó