Kezdőlap / Állatok / Halak / A Kígyófejű és a Berg géb

A Kígyófejű és a Berg géb

Kígyófejű géb Zosterisessor ophiocephalus
Jegyei: teste alacsony (a testmagasság 61/2-szer a teljes hosszban). Feje hosszú, lapított, jól láthatóan magasabb, mint széles (a fejhossz 41/3-szor a teljes hosszban). A szemek közti távolság kb. megegyezik a szem átmérőjével. Faroknyele hosszabb, mint magas. 51-70 (többnyire 57-68) pikkely a hosszanti sorban; tarkója pikkelyezett, a kopoltyúfedők csupaszok vagy csak a felső szegélyükön vannak pikkelyek, a hasoldal pikkelyes. Két különálló hátúszója közül az első 6 tüskés sugárral, a második 1 tüskés és 13-16 (többnyire 14-15) lágy sugárral; magasabb, mint az első hátúszó; a farok alatti úszó 1 tüskés és 11-16 (többnyire 12-15) lágy sugárral; mellúszói nagyok, felső sugaraik általában fonálszerűen meghosszabbodtak; hasúszói lekerekítettek, rövidek. Színezete: zöldesbarna, sötétbarna színű, hullámvonalú keresztsávokkal. Oldalának középvonala mentén sötét foltok vannak. Farokúszója tövén feketés folt van. A fej oldala és a mellúszók tövi része fehéren foltozott. Hátúszói, a farokúszó és a mellúszók sötét foltsorokkal; farok alatti úszója sötét pontokkal. Testhossza: 18-22 cm, max. 25 cm. Élőhelye: brakkvizek, lagúnák, gyakran az iszapon vagy a tengerifű között. Életmódja: március-májusban ívik. A hím készítette fészekbe 5-10 nőstény is ikrázik (153 000-307 000 ikra).

Berg-géb Hyrcanogobius bergi
Jegyei: teste igen nyúlánk, orsó alakú, feje magas, nem lapított. Szájnyílása széles, enyhén rézsútos állású; orra hegyes, ajkai vastagok; alsó állkapcsa kissé előreáll. Szeme ferdén felfelé irányul (a szemek közti távolság kb. 2/3-a a szem átmérőjének). Faroknyele nagyon hosszú, alacsony. 30 pikkely van a hosszanti sorban; tarkója és a hát eleje (az első hátúszó kezdetéig) pikkelyek nélküli. Két, éppen csak elválasztott hátúszója közül az első 6 tüskés sugárral, a második (akár a farok alatti úszó) 1 tüskés és 8-9 lágy sugárral; hasúszói tapadókoronggá fejlődtek; farokúszója egyenletesen lekerekített. Színezete: sárgásfehér; háta apró, sötétbarna pontokkal; oldalán egy sor barnás folt látszik. Testhossza: a nőstény 2,7 cm, a hím 3,1 cm-ig. Élőhelye: a Kaszpi-tenger északi felének brakk- és édesvizei.
Életmódja: szaporodásbiológiája csak nagyon kevéssé ismert. Július végétől szeptemberig ívik. Hosszúkásan ovális ikráit (3,5-4 mm hosszúak és 1-1,1 mm szélesek) üres kagylóhéjakra ragasztja; már szeptember végén találhatunk kelés előtt álló ikrákat (az iszapos fenéken, 7 m mélységig). A frissen kelt lárvák (6-6,5 mm hosszúak) szabadon sodródnak a vízben. Ivarérettségüket akkor érik el, amikor 2122 mm hosszúra nőttek. Tápláléka: gerinctelen állatok, főként apró rákok.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Bohóchal

Bohóchal a csontos halak főosztályához ezen belül a korállszirtihal-félék családjához tartozik. A hímek kisebbek mint …

Leave a Reply