Kezdőlap / Állatok / Halak / A Lazac és a Szivárványos pisztráng

A Lazac és a Szivárványos pisztráng

Lazac Salmo salar
Jegyei: teste erősen megnyúlt, faroknyele karcsú. Pikkelyei kicsinyek, az oldalvonal mentén 120-130, a zsírúszó és az oldalvonal között 11-15 (többnyire 12-14) helyezkedik el. Feje viszonylag kicsi, orra hegyes, szájrése széles (hátranyúlik a szemekig). Az első kopoltyúív valamennyi tüskéje pálcaszerű. A vomer fogazása: a lemez fogak nélkül, a nyélen a fogak egyetlen hosszanti sorba rendeződtek, az állat korosodásával könnyen kihullanak. Színezete: a fiatal halak (kb. 15 cm-ig) oldalain nagy sötét foltok és piros pontok vannak. A már tengerbe érkezett, fiatalkori ruhájukat elveszített példányok fején kerek, fekete pettyek vannak, oldalaik ezüstösek. Az ívó halak vörös és fekete foltokkal, a hímek hasoldala piros. Testhossza: 50-120 cm, max. 150 cm-ig. Élőhelye: az európai tengerparti vizek. Állományai az ívóhelyek szennyeződése miatt sok helyen eltűntek.
Életmódja: anadrom vándorhal, korábban nagy csapatai úsztak fel a folyókba is. November és február között ívik. A nőstény egy erösen áramló helyen, 2-3 m hosszú ikrázógödröt készít a kavicsos mederben. Az 5-7 mm átmérőjű ikrákból a vízhőmérséklettől függően 70-200 nap alatt kel ki az ivadék. A fiatalok 1-5 évig maradnak az édesvízben, utána a tengerbe vonulnak. Tápláléka: rákok és halak.

Szivárványos pisztráng Oncorhynchus mykiss
Jegyei: teste erősen megnyúlt, oldalról valamelyest lapított, faroknyele magas. A hát és farokúszó között zsírúszó van. Pikkelyei kicsinyek, 135-150 az oldalvonal mentén, 14-19 (többnyire 16) a zsírúszó és az oldalvonal között (beleértve az oldalvonal pikkelyeit). Feje tompa orrú, szájnyílása széles. A vomer fogazottsága: a lemez hátulsó peremén többnyire 4 fog van; a nyél erősen hajlott, egy vagy két sorban fogazott. Színezete: feje, teste, háta, zsír- és farokúszója számos fekete folttal és pettyel. Oldalán széles, vörhenyes hosszanti sáv húzódik. Testhossza: 25-50 cm, max. 70 cm-ig (7 kg-ig).
Élőhelye: vándorhal, Dél-Alaszkától Dél-Oregonig a parti vizek lakója, ívni a folyókba úszik fel. Létezik egy igazi édesvízi forma is, amely a Sierra Nevada folyóiban és tavaiban él. 1880-tól kezdődően mindkét alfajt betelepítették Európába. ahol a tenyésztelepeken keveredtek egymással. Ma gazdasági haszonhal. Hazánkba 1885-ben került, pisztrángos patakjainkban helyenként gyakori, sőt néhány kisebb folyónk gyors folyású szakaszán is felbukkan. Életmódja: a szaporodási időszak decembertől májusig terjed. A nőstény a hím segítségével farkával nagy ívógödröt kapar, melybe testkilogrammonként 1600-2000 ikrát rak. Az ivadék 100-150 nap alatt kel ki. A fiatalok gyorsan nőnek.

Kapcsolódó fórumok:

Ezt mindenképpen olvasd el!

Bohóchal

Bohóchal a csontos halak főosztályához ezen belül a korállszirtihal-félék családjához tartozik. A hímek kisebbek mint …

Leave a Reply