LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A rozsomák (Gulo gulo) zömök, izmos állat rövid lábakkal, kerek fejjel. A menyétfélék között a legnagyobb, és inkább emlékeztet medvére mind menyétre.
Egy felnőtt rozsomák körülbelül akkora, mint egy közepes termetű kutya, 65-7 cm hosszal, 17-26 cm-es farokkal, a súlya pedig 1o-25 kg, a nagyobb hímek akár harminckilósak is lehetnek. A hím úgy 3o százalékkal nagyobb a nősténynél.
Sűrű, sötét, zsíros bundája van, ami vízlepergető és fagyálló, ha lehet ilyet bundára mondani. Egyes példányokon megfigyelhető egy szürkés rajzolat a fejen, illetve fehér foltok a torkon és a mellkason.
A rozsomák a tundra, a tajga övezetében és a boreális erdők területén él a hegyvidékeken. Mindenféle erdőségben megtalálható, de mindenképpen olyan területen, ahol havas a tél. Az emberi tevékenység, úttépítés, inrastruktúra negatívan befolyásolja élőhely-választását.
Kiterjedt territóriuma van, ami a ímek esetében 100-500 km2, a nőstényekében 100-200 km2 közötti.
Magányos éjszakai állat, de időnként nappal is mutatkozik, alkalomszerű időben táplálkozik. Többnyire nyúlra, rágcsálókra vadászik, de időnként olyan nagyobb állatot is elejt, mint a jávorszarvas. A háziállatok – juh, félig háziasított rénszarvas – állományát is előszeretettel tizedeli.
Eurázsiában (Észak-Európa és Oroszország) és Észak-Amerikában elterjedt. Az eurázsiai (főként a Skandinávia és Finnország területén élő) rozsomákok aktívabb vadászok az amerikai rokonoknál. Ez azért lehetséges, mert az eurázsiai erdőkben kevesebb a ragadozó, így a rozsomák jobban teszi, ha maga vadászik, nem pedig lesben vár, hogy a más állat által elejtett prédát elcsenhesse. Gyakran a farkasok által otthagyott dögöt eszi meg, így a farkaspopuláció változása a rozsomákét is magával vonhatja. A rozsomák alkalomszerűen még növényeket is ehet.
Átlagos élettartama a természetben 4-6, legfeljebb 13 év. Két és fél éves kora körül lesz ivarérett, 1-5 kölyköt hoz világra február és április között. A szerencsésebb hímek egy életre választanak párt, kettőt-hármat is, bár a nőstények nem szaporodnak, ha kevés az élelem.
Ugyan a rozsomáknak nincs természetes ellensége, össszetűzésbe kerülhet és alul maradat más ragadozókkal szemben az eleség miatti harcban. A kölykök sérülékenyebbek, könnyen esnek áldozatául más vadászoknak, például sasoknak.
