Kezdőlap / Állatok / Halak / A Szilvaorrú keszeg és a Garda

A Szilvaorrú keszeg és a Garda

Szilvaorrú keszeg Vimba vimba
Jegyei: teste nyújtott, oldalról lapított (kb. négyszer olyan hosszú, mint magas), orra húsos, erősen előrenyúlik, szája alsó állású, patkószerűen hajlott (alsó ajkán nincs szarubevonat). 53-61 pikkelye van az oldalvonal mentén. Hátúszója 11, farok alatti úszója 20-25 sugárral. Garatfogai egysorosak, 5-5. Színezete: háta sötét, a szürkétől a kékesig; oldalai világosabbak, ezüstszínűek; hasa fehér. A„nászruhás” hím feje és testének felső fele (egészen annak középvonaláig) fekete, bársonyos fénnyel; a hasi oldal (az ajkak, a torok, a mell-és hastájék) a narancsszínűtől a vörösig. Páros úszói és a farok alatti úszó vörösek, hát- és farokúszója fekete. Orra a feketétől a kékesfeketéig. Testhossza: 2035 cm, max. 50 cm.
Élőhelye: homokos vagy iszapos medrű, lassú folyású vizek, tápanyagokban gazdag sík vidéki tavak. A hazai vizekben is él. A törzsalak (V. v. vimba) az Északi- és a Balti-tenger körzetéhez tartozó vizekben él. 4 alfaj: V. v. bergi (a Bug alsó folyása), V. v. carinata (a Dunától a Kubánig), V. v. persa (Kaszpi-tenger, a Volga alsó folyása), V. v. tenella (a Krím-fsz. folyói, a Kubán, egészen Nyugat-Transzkaukázusig). Életmódja: félénk, rajban élő pontyféle, amely nyáron rendszerint a sekélyebb parti vizekben tartózkodik. Május és július között ívik a partközeli sekély vízben. Tápláléka: apró fenéklakók.

Garda Pelecus cultratus
Jegyei: teste nagyon megnyúlt, oldalról erősen lapított, szája felső állású (szájrése meredeken felfelé irányul). Hátvonala csaknem egyenes, hasvonala sarlószerűen ívelt, éles, ék formájú éllel. Feje kicsi, szemei nagyok. Pikkelyei kicsinyek, 90115 van a hullámos oldalvonal mentén. Hátúszója rövid, alacsony, 10-11 sugárral, farok alatti úszója hosszú, 29-32 sugárral. Nagy, szárnyszerű mellúszói túlérnek a hasúszók tövi részén. Garatfogai kétsorosak, 2.5-5.2. Színezete: háta sötét, a kékeszöldtől a feketéig; oldalai világosabbak, élénk ezüstös csillogással és vörhenyes árnyalattal: hasa fehér. Testhossza: 25-35 cm, max. 60 cm. Élőhelye: álló és lassú folyású vizek (szívesen tanyázik brakkvízben is). Hazánkban a nagyobb folyókban és a Balatonban él, ahol régebben akár 50-300 tonnát is fogtak évente. A haltömeg mozgását akkor a Tihanyi-félszigeten a „hegyen járók” a hegycsúcsokról lesték, és jeladással irányították a halászhajókat (Herman Ottó „látott hala„).
Életmódja: rajhal, napközben a fenék közelében tartózkodik, éjszaka a felszínre emelkedik. Május-júliusban ívik. A 30 000100 000 ikra szabadon sodródik. A kelési idő 3-4 nap. 3-4 évesen ivarérett, max. 9 évig él. Tápláléka.- planktonrákok, rovarlárvák és -bábok, repülő rovarok, apró halak.

Ezt mindenképpen olvasd el!

Bohóchal

Bohóchal a csontos halak főosztályához ezen belül a korállszirtihal-félék családjához tartozik. A hímek kisebbek mint …

Leave a Reply