Az 1960 as években Dorothy Hinds-Daugherty, sziámi macska tenyésztő keresztezte az amerikai rövid szőrű macskát a sziámival. Az így kitenyésztett hibridek kezdetben nagy ellenérzéseket váltottak ki a sziámi macskatenyésztők körében. Ennek oka részben az volt, hogy a fehér foltosság bekerülhet a sziámi vérvonalba is. Ennek ellenére a hócipős macska népszerű lett. Az 1980-as években a TICA elismerte, mint önálló fajtát, de még ma is a meglehetősen ritka fajták közé tartozik.
Ez a fajta egyesíti a sziámira jellemző mintázatot és a fehér foltokat. Két mintázat van a kevés fehér színű az ún. a praclis és a kétszínű, amikor nagyobb fehér területek vannak testen és a pofán is. A hócipős macskák beszédesek, lágy a hangjuk. Jellemzői: A feje széles, módosult ék alakú. Enyhe stop látható oldalnézetben.
A szemei közepes méretűek, oválisak, a színük kék. A fülei mérete a közepestől a nagyig változó, hegyesek, végük enyhén lekerekített.
A hócipős cica közepes méretű, izmos testű. A szőrzet rövid, sima és testhez simuló, kevés aljszőrzettel. A szőrzet színe lehet fóka barna, csokoládé, kék és lila praclis és kétszínű változatban, fehér színnel. A hócipős macska jellegzetessége a fordított V-alakú maszkja és a lábán lévő hófehér zoknik, amik a fajta minden egyedén megtalálhatók. A farka közepes vastagságú, kissé elvékonyodó.
Testsúlya: 2,5-5,5 kg között.
Természete energikus, játékos, intelligens és rendkívül alkalmazkodóképes, aktív és barátságos. Kimondottan társas lény, nem szereti ha magára hagyják.
Címkékállat cica emlős macska macskafajták
Ezt mindenképpen olvasd el!
Macska-hűség
Úgy tudni, hogy a macskák nem a gazdájukhoz, hanem a házhoz ragaszkodnak, ahhoz hűségesek. Ursula …