LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Kóroktan. A madarak adenovírusa általában 4-12 hetes korú állományokban mutatható ki. A szikimmunitás ideje alatt ritkán izolálható. A fertőződés germinatív úton valósul meg, egyébként pedig a fertőzött egyedek bélsarukkal ürítik a vírust, és a ragályfogó tárgyak közvetítésével is számolnunk kell a fertőzés terjedését illetően.
Tünetek. A klinikai tünetek kialakulása nagymértékben függ az állat korától, és a rá ható, az ellenálló képességet csökkentő tényezőktől. A vírustörzsek többsége önálló kórképet nem okoz, azonban változatos kórképek „részesei” lehetnek. Egyes törzsek embriókárosodást, ízületgyulladást, májelváltozást okoznak. Mások a fürjek heveny légzőszervi betegségét, a fürjbronchitist idézik elő. Adenovírusok okozzák galambok és fiatal libák hasmenéses kórformáját, továbbá fiatal állatok enyhe légzőszervi betegségét is. Az adenovírusok egyik jellegzetes, antigénszerkezetében más tagja a tyúkok tojáshéjképződési zavarát okozza. A betegség elnevezésére létjogosultságot kapott az EDS (Egg Drop Syndrome) elnevezés.
Az EDS a tojótyúkok átmeneti hasmenésével és tojáshéj-képződési zavarával járó betegség. A betegség hirtelen lép fel. A vírus kacsaállományokban elterjedt, de azok tünetmentes vírushordozása a tyúkokra nem veszélyes. Állományon belül a vírus bélsárfertőződés útján terjed.
Tünetek. A betegség a tojástermelés csúcsán, annak 3-7. hetében jelentkezik híg, vízszerű hasmenéssel. Ezután a tojástermelés csökken, majd a tojások héja rendellenessé válik. A tojások „bőrhéjúak”, törékenyek, hajszálvékony mészhéj képződik rajtuk, a barna héjú tojások kifehérednek.
Védekezés. A fertőzést követően két hétig nem keltethetők a tojások. Az EDS megelőzése érdekében a fertőtlenítéseket gyakrabban, alaposabban kell végeznünk.
