LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A helyes gyeptársulásban 50-70%-ban I. és II. rendű pázsitfűféléket, 30-50%-ban pillangós virágú növényeket találunk. A pázsitfüvek energiatartalma igen jelentős, virágzás előtt a fehérjetartalmuk is elég nagy: könnyen oldható cukrokat tartalmaznak, amelyek a bendőben könnyen fermentálható energiaforrást jelentenek. A pillangósvirágúak nagy fehérjetartalmúak, karotinban, kalciumban, magnéziumban és egyéb biológiailag aktív vegyületekben (flavonoidok, izoflavonok, antioxidánsok stb.) igen gazdagok.
A legelőterületekben találunk értéktelen növényfajokat, gyomnövényeket, sőt káros hatású, mérgező növényeket is. Kedvező környezeti tényezők társulása, az ember tudatos irányítómunkája esetén azonban ezek mennyisége elenyésző. A ritkán előforduló értéktelen savanyú füveket, nitrogéngyűjtő pázsitfüveket, szennyező- és gyomnövényeket az állat rendszerint elkerüli, ha dúsan növő pázsitfüvek és pillangósok állnak rendelkezésére.
Kedvezőtlen környezeti hatásra romlik a flóra minősége, a növényféleségek közti helyes arányban eltolódás mutatkozik. Ez esetben romlik az állatok számára a biotóp, ami esetleg anyag- és energiaforgalmi zavarokat vált ki.
Csapadékszegény időben a szárazságtűrő, gyengébb minőségű, karotinban szegényebb növényféleségek kerülnek túlsúlyba. Ekkor következményként ivarzási zavarok, meddőség léphet fel. Csökkenhet az ivadékok ellenálló képessége. Hajlamossá válhatnak pl. a kólibaktériumok okozta bántalmakra, anyagforgalmi megbetegedések kialakulására.
A túl sok csapadék vagy öntözés esetén a gyomnövények és a savanyú füvek jutnak túlsúlyba. Ezek takarmányértéke csekély, táplálóanyagokban és biológiailag aktív vegyületekben szegények. Tartós egyoldalú fogyasztásuk következtében alimentáris eredetű ivarzási zavar, meddőség léphet fel, tömegesen alakulhatnak ki csontfejlődési, emésztőszervi, kiválasztószervi, anorganikus anyagforgalmi zavarok.
