A legeltetett területek folyamatos tisztántartásához tartozik a cserjék, bokrok kivágása, a vadvizek elvezetése, az árkok megtisztítása, a kövek és egyé idegen tárgyak (ócskavas, drót, akkumulátor stb.), a legelő állatok egészségét vagy testi épségét veszélyeztető hulladékok eltávolítása.
A legelőterület felszereléséhez tartozik a porozóberendezés, a karám, a sózó (nyalósó, száraz nyalókeverék részére), a nyalóvályú (pl. karbamidos melasz felhasználása), a kalodák (kezelőfolyosó), az elkülönítőkarám. A pásztorok részére a nyári szálláson építtessünk árnyékszéket.
Az elmúlt évtizedekben szorgalmazták, hogy a legelő területén a karám mellett az állatok védelmére féltetős, nyitott oldalú épületeket létesítsenek. A gyakorlat azt igazolta, hogy az állatok ezeket az építményeket nem vették igénybe, mert légmozgáskor az épület felett az áramlás sűrűsödött, bent légnyomáscsökkenés keletkezett, ami pedig keringési zavarokat váltott ki, az állatok itt nem érezték jól magukat.
A legelőn az állatok testi épségét veszélyeztető létesítményt (műtrágya-, növényvédőszer-tároló, szeméttelep, hulladékgyűjtő stb.) építeni, veszélyes anyagokat tárolni nem szabad.
A legelőn hullát elásni tilos!
A rosszul betakarított, helytelenül előállított, tartósított és tárolt takarmány táplálóértéke nagymértékben csökken. A benne keletkezett bomlástermékek vagy az eredetileg benne képződött természetes vegyületek anyagforgalmi zavarokat, sőt toxikózisokat is okozhatnak. Mindezek megelőzését segíti elő a takarmányok előállításáról, forgalomba hozataláról és felhasználásáról szóló 2001. évi CXIX. törvény.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet