Szabályként alkalmazható az a gyakorlat, hogy lovakat és szarvasmarhákat négyesével-hatosával egymáshoz kötve kell az úton úgy hajtani, hogy az úttest fele szabadon maradjon, minél kisebb közlekedési akadály keletkezzék. Célszerű az állatokat földutakon hajtani, elkerülve állattartó telepeket és más állatok legelőit. Az itatást előre kijelölt kutaknál kell megtervezni. Ha menet közben megbetegedés vagy elhullás következik be, a területileg illetékes állatorvost haladéktalanul értesíteni kell.
Az egyes állatbetegségek kiváltásában, terjesztésében meghatározó szerep jut az egyes kórokozóknak, az ezek egy részét terjesztő kártevőknek, valamint a ragadozó állatoknak. Állat- és közegészségügyi szempontból is fontos ezeknek az élő szervezeteknek a visszaszorítása. Ebben az egyik legfontosabb teendő a fertőtlenítés. A szűkebb értelmezés szerint ez kifejezetten a kórokozók megsemmisítésére, szaporodásuk meggátlására szorítkozik, míg tágabb értelemben a fertőtlenítés nem csupán a fertőző forrásból a környezetbe kerülő csíráknak, hanem az ezeket terjesztő kártevőknek az elpusztítására is irányul. Itt említjük meg rovar- és rágcsálóirtás lehetőségét, amikor a védekezés a közvetítő, vektor élőlény megsemmisítését jelenti. A ragadozó állatok (róka) irtása, újabban immunizálása veszettség ellen, hatékony beavatkozás lehet e betegség visszaszorításában.
A fertőtlenítés gyakorlati alkalmazására széles körben van szükség, ezért az Állategészségügyi Szabályzat kellő részletességgel taglalja ezeket a beavatkozási lehetőségeket, amelyek fizikai, kémiai és biológiai eljárásokon alapulnak.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet