LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A légkör gázelegyekből áll és körülveszi a Földet, amelyhez a gravitációs erő rögzíti. A légköri változások folyamatosak, ezekhez a szervezet alkalmazkodik, ezért az egyes válaszreakciók egyre kisebb mértékben jelentkeznek. A megváltozott földrajzi és meteorológiai viszonyokhoz a szervezet tartósan képes alkalmazkodni (akklimatizáció), a hirtelen változásokhoz pedig időlegesen (akkomodáció). A légkör egyes elemei – légnyomás, hőmérséklet, páratartalom, szél stb. – biogén ingerként fordulnak elő, illetőleg hatásuk komplex módon (frontátvonulások során) érvényesül.
Az időjárás a légkör alsó levegőrétegében bekövetkező jelenségek (hőmérséklet, páratartalom, légnyomás stb.) összességéből következő állapot. Az éghajlat fogalmát használjuk egy nagyobb földrajzi egység időjárásának jellemzésére. Az időjárási és éghajlati viszonyok állathigiéniai szempontból rendkívül fontosak. Ezeknek az ismeretében lehetséges az Országos Építésügyi Szabályzat által előírtaknak megfelelő helyen állattartó létesítményeket megépíteni, a csapadékvizet elhelyezni, megfelelő növénytermesztést folytatni a takarmánybázis megteremtésére, legelők és kaszálók termését optimálisan felhasználni.
Az időjárás egyik meghatározója a levegő kémiai összetétele, pontosabban gázösszetétele. A levegőben lévő oxigén szerepe meghatározó jelentőségű, a légzéshez, a szervezet és a környezete közötti gázcseréhez minimum 8-10 tf% szükséges, de ez már öntudatvesztéssel jár, míg 16 tf% felett a közérzet jó. A szén-dioxid mennyisége silógödrökben és -tornyokban, borospincékben, kutakban megnőhet, ami az egészségre rendkívül toxikus. Az ózon jelenléte csekély mértékben is közvetve jelzi a levegő tisztaságát.
