A levegő vízpáratartalma 0-4% között ingadozik, a hőmérséklettől függően. Magyarországon általában magas a levegő nedvességtartalma. A levegő nagy relatív páratartalma elősegíti az alacsony vagy a magas hőmérséklet káros hatásának érvényesülését. Alacsony hőmérséklet esetén nő a levegő vezetőképessége, ezzel együtt nő a szervezet hőleadása is, ennek eredménye meghűlés, reuma lehet. Nagy melegben hőpangás jön létre. A légkörben lebegő finom páracseppeken baktériumok telepedhetnek meg, növelve a légúti megbetegedések esélyét.
A levegő hőmérséklete fontos szerepet tölt be az éghajlat alakulásában. A hőmérsékleti ingadozások nagyban hozzájárulnak egyes légző- és mozgásszervi betegségek kifejlődéséhez. Bizonyos fertőző betegségek előfordulása szoros összefüggést mutat a környezeti hőmérséklet alakulásával, így bizonyos trópusi betegségek nem fordulnak elő a mérsékelt égövön, vagy pl. az ételmérgezést okozó szalmonellózis a hideg időjárási körülmények között igen ritka. A levegő hőmérsékletének változása nemcsak az élő szervezetre van biológiai hatással, hanem befolyásolja az időjárási jelenségek előfordulását is, így hatásaként jelentkezik a szél, a zivatar vagy a köd. A hőmérséklet-változás és a levegő nedvességtartalma sajátos összefüggést mutat. A szabadban lévő melegebb levegő felfelé száll, majd miközben lehűl, nedvességgel telítődik. Amikor a vízpára a harmatpont alá süllyed, a levegőben lebegő porszemeken és egyéb finom részecskéken kicsapódik, a pára köd vagy felhő alakjában láthatóvá válik.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet