LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A napsugárzást a talaj felső rétege a vízzel, növényzettel, épületekkel együtt elnyeli, így azok a felettük lévő levegő réteggel együtt a visszasugárzás, csereáramlás (konvekció) révén felmelegszenek. Ez a jelenség mintegy 1-2 km-es magasságban következik be. Általában a talaj feletti rétegek mindig melegebbek, mint a magasabban elhelyezkedők, ami teljesen ellentétes hőrétegeződést jelent a zárt terekhez (istállók) képest, ahol a hideg levegő alul helyezkedik el, és a födém alatt található a legmelegebb levegőréteg.
Az égboltozat felhőzete befolyásolja a talaj közeli levegőréteg hőmérséklet-változásait. Erősen felhős időben és párás levegő mellett a talaj nappali felmelegedése mérsékelt lesz, ezért éjjel csökken a kisugárzás. A talaj hőelnyelő képességét befolyásolja a színe, szerkezete és nedvességtartalma. Ismeretes, hogy a nedves talajok hővezető képessége igen jó, ezért nehezen melegszenek fel, felületükről folyamatosan víz párolog el, ami hőelvonással jár, így az ilyen talaj mindig hidegebb, mint a száraz. Egyes völgyekben gyakran alakulnak ki ún. hidegtavak a nedves talajok felett, ilyen területeken nem szabad állattartó létesítményeket építeni.
Egy-egy napon belül ingadozás tapasztalható a maximum és minimum hőmérsékleti értékek között, ami a besugárzási időtartamtól, a napsugarak beesési szögétől és a talaj fajhőjétől is függ. Állathigiéniai jelentősége az abszolút hőmérsékleti (és relatív páratartalmi szélső) értékeknek van, hiszen a háziállatok termelése és egészségi állapota a szélsőséges értékek kialakulásakor a legveszélyeztetettebb, amikor technológiai és takarmányozási változtatásra van szükség ezek kiküszöbölésére.
A szervezet lehűlésének mértéke befolyásolja a hőmérsékletérzést. Ez a levegő nedvességtartalmától, a légáramlási sebességtől, a levegő hőmérsékletének és a környező felületek középhőmérsékletének összetett hatásától fiigg. A szervezetben a 10 °C felett a melegérzet, míg ez alatt a hidegérzet fokozódik.
