A lucernaszaponinok a baromfiállományban hasmenést, a növekedésben való visszamaradást, tojástermelés-csökkenést okoznak (VEPEX, lucernalevélliszt). A lucernaszaponin a koleszterinnel a bélcsatornában molekulárisan kötődik és az ürülékkel eltávozik. A VEPEX-hez vagy a lucernalevéllisztet tartalmazó keverékekhez adott nagy (3-6%) koleszterintartalmú takarmányzsírral (sárga ipari zsír, T-1 zsír) az újszülött malacok hemolitikus sárgasága kivédhető volt. Hasonlóan nagy koleszterintartalmú takarmányzsírral a csirkék növekedését, a tojástermelést fokozni lehetett.
Fenolos vegyületek. A fenolok és oxidált származékai tartoznak ide. A fehérjék emészthetőségét és táplálóértékét csökkentik. Legelterjedtebbek a fenolos vegyületek a cirokfélékben, az árpa és a rozs szemtermésében, a burgonyában, a repcemagban, a lóbabban, a lucernában, a borsóban stb. A fenolos komponensek a polifeniloxidáz jelenlétében oxidálódnak. Az enzimreakció során belőlük kinonok képződnek, amely irreverzíbilisen kötődnek aminosavakkal, peptidekkel, kondenzálódnak fehérjékkel. Kedvezőtlen hatásuk megelőzésére a fenolos vegyületekben szegényebb fajták választása kínálkozik.
Flatulancia. Bizonyos növényi magvak (főleg hüvelyesek) takarmányozási célú felhasználása után fokozott gáztermelés, felfúvódás tapasztalható. A flatus nem betegség, kellemetlen közérzetet, a takarmányfogyasztás csökkenését váltja ki. A babból izolált flatusképző faktor oligoszacharid volt (raffinóz és sztachióz). A fokozott gázképződést (CO2 és H2) valószínűleg ezen vegyület mikrobás erjedése okozza. Védekezés: olyan babfajták szelektálása, amelyek oligoszacharid-mentesek.
Ásványianyagcsere-zavar. Ide soroljuk mindazon vegyületeket, amelyek csökkentik néhány ásványi elem (Ca, Fe, Mg, Zn, J) felszívódását vagy megzavarják ezek metabolikus hasznosítását (fitinsavak, oxálsav).
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet