LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Emésztőszervi megbetegedéshez vezethet a normál bélflóra megváltozása is, amire a takarmányban az egyes baktériumcsoportok elfogadható csíraszáma meghaladásával kell számolnunk. Ilyenkor is rendszerint a rendellenes bomlástermékek válthatnak ki hasmenést, bélgyulladást, bélsárpangást, májelfajulást, veseelégtelenséget stb.
A konzervben kiszerelt takarmányok szalmonellát nem tartalmazhatnak. Az enterobaktériummal való szennyeződésre a 25/1996. (IX. 4.) FM rendelet 6. mellékletének II. 4/b adatai és a 45/2001. (VI. 25.) FVM rendelet előírásai az irányadók. Megjegyezzük, hogy az idevonatkozó tájékoztatási értékeket folyamatosan mérlegelik és dolgozzák át.
Természetes, hogy a mikrobaszám emelkedése és a szervezet természetes ellenálló képességének szintje között szoros összefüggés van. Ezért mindazokban az esetekben, amikor a takarmányféleségekben a mikrobaszám az elfogadható érték fölé emelkedik és a gyanú a takarmány ártalmasságára terelődik, mindig meg kell vizsgálni, hogy nem érte-e az állományt olyan egyéb károsító hatás, amely lehetőséget adott a mikrobás eredetű bántalom tömeges kifejlődéséhez. Természetesen fordítva is igaz: minden tömegesen jelentkező betegség kapcsán a takarmányt is ellenőrizni kell a tekintetben, hogy az emelkedett csíraszám mint külső kórok az állatok megbetegedésében mennyiben játszik közre.
A takarmányban viszonylag ritkán fordulnak elő kórokozók. A növényeket a termőterületre juttatott szennyvíz, szennyvíziszap, a hígtrágya, a fertőző betegségekben szenvedő vadon élő állatok, a fertőző és legelőre hajtott állatok, a növénytermesztésben és a raktározás, valamint a feldolgozás területén dolgozó fertőző vagy parazitás betegségekben szenvedő emberek, kóbor állatok (kutya, macska, madarak, rágcsálók stb.) fertőzhetik.
Az állati eredetű hulladékot takarmányozási célra csak fertőző és járványos betegségtől mentes állományból, az eljáró állatorvos engedélye alapján szabad feldolgozni.
