Ezen anyagcserezavarok alapvetően a nátriumhiány vagy -fölösleg révén jönnek létre. A nátriumhiánnyal hasmenés, fokozott verítékezés, idült gennyes vesegyulladás, mérgezések és aldoszteronhiány során számolhatunk. A jelenség következményeként a testfolyadék mennyisége és a vizelet nátriumkoncentrációja csökken.
Tünetek. A beteg állatok étvágytalanok, bágyadtak, soványodnak, termelési mutatóik romlanak.
Gyógykezelés. Feltétlenül szükséges a nátriumionok pótlása (fiziológiás konyhasóoldat intravénás adagolása), ellenkező esetben az állat elhullik.
A nátriumfölösleg elsősorban konyhasómérgezés során észlelhető, bár megjegyzendő, hogy hipertóniás dehidráció is előidézheti. Leggyakrabban baromfi- és sertésállományokban fordul elő, túlzott sókoncentrációjú takarmányok elfogyasztásának következményeként. Toxikussá akkor válik a konyhasófelvétel, ha a NaCI-koncentráció eléri vagy meghaladja a 2-3 g/ttkg-ot.
Tünetek. Az állatok étvágytalanok, bágyadtak, gyakran észlelünk náluk hányást, hasmenést. Nyálkahártyáik kipirultak és szárazak, szájukból habos nyál folyik. Légzésük szapora, gyakran vizelnek. Az esetek súlyosságától függően rángógörcsöket is észlelhetünk. Az állatok gyakran kómás állapotban, tágult pupillával fekszenek majd elhullanak.
Gyógykezelés. Csak enyhe lefolyású esetekben eredményes, amikor a gyomor kimosását és/vagy kellő mennyiségű ivóvíz adagolását végezhetjük el.
Megelőzés. A keveréktakarmányok sótartalmának szigorú ellenőrzése, kellő mennyiségű ivóvíz folyamatos biztosítása.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet