Az állati szervezetben és a takarmányok 1 kg-jában a vas 60-100 mg, a többi nyomelem maximum 50 mg mennyiségben található. A felsorolt elemek közül részletesebben a vas- és a szelénforgalom zavarait taglaljuk.
A vasforgalom zavarai sertésben és borjúban
Kóroktan.
Az újszülött malac vastartaléka mindössze két-három napig elegendő, s a kocatej is csak a vasszükséglet 20-30%-át fedezi. További kórelősegítő tényező, hogy az indító malactápok kb. háromhetes korosztályig nem tartalmazzák a szükséges vasmennyiséget. Ez azért is fontos tény, mert a nagy fejlődési erélyű húsfajták malacai – különösen, ha számításba vesszük a higiénikus (pl. rácspadozatos) tartástechnológiákat – nem tudnak hozzájutni sem a vassal viszonylag jól ellátott koca bélsarához, sem pedig (esetleg) vasvegyületeket tartalmazó talajrészekhez. Ha a malac vérének hemoglobintartalma 100 g/l érték alá süllyed, kialakul a vashiányos „vérszegénység” (anémia).
Tünetek. Gyakran – nem túl súlyos megbetegedés esetén – a betegség klinikai tünetek nélkül lappang. Ilyenkor az elfogadhatónál nagyobb mértékű elhullás, valamint a még élő malacok között a vastárgyak nyalogatása vehető észre.
Súlyos vashiány esetén válnak jól láthatóvá a jellegzetes tünetek, az apátia, a bőr és a nyálkahártyák sápadtsága („porcelánmalacok”), továbbá a bőr alatti kötőszövet vizenyős duzzanata. A malacok összebújnak, fülüket, farkukat lógatják. Ebben az állapotban vagy az anémiától, vagy pedig a koca általi összenyomástól hullanak el. Az életben maradó malacok fejlődése gyenge, szőrük borzalt, bőrük sápadt, s gyakran alakul ki pörkös bőrgyulladás.
Gyógykezelés. 2-5 napos malacoknak vagy szerves kötésű vasat tartalmazó készítményt adunk nyakizomba, vagy pedig szájon keresztül felvehető pasztákat, porokat adagolunk részben a koca csecseire kenve, részben pedig etetőtálcán kihelyezve. Jó hatásfokú a parenterális és perorális megelőzés egymás utáni kombinálása is.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet