A sejtosztódás zavarát okozhatják ionizáló sugarak vagy különböző kémiai anyagok. Ezek elsődleges hatása érvényesülhet sejtosztódáskor a mitózis során vagy másodlagos hatás jelentkezhet a sejt nyugalmi szakaszában. Ennek következtében egy- vagy többmagvú óriássejtek, széttöredezett kromoszómák stb. keletkeznek.
A szervezet vízforgalmának zavarai között említhetjük a vizenyőt (ödémát), amikor a szövethézagokban halmozódik fel folyadék, más esetekben a savóshártyával borított testüregekben (hidropsz). Mindezek oka lehet vénás pangás, gyulladás, senyvesség, beidegzési zavar, vesebetegség, veleszületett rendellenesség is. A vízenyős terület ún. tésztás tapintatú, az ujjbenyomatot megtartja. A szervezet kiszáradása (exszikkózis) nagy folyadékveszteség következménye, ami együtt jár elektrolitveszteséggel is. Ilyenkor a szöveti turgornyomás csökken, az állatokon jellegzetes a szem beesettsége. A klinikai képben látható hasmenés, hányás, erős izzadás vagy veseműködési zavar is, ezek heveny kialakulása gyakran okozza az állat elhullását.
A szénhidrát-anyagcsere zavarát jelzi a szervezet glikogénháztartásának zavara, aminek hátterében az építést és bontást végző élettani folyamatok kóros volta áll, így részben felhalmozódás, részben kiürülés következik be, esetenként enzimopátiák miatt (a glukóz-6-foszfatáz hiánya a májban glikogén-tárolási betegséget, azaz annak felhalmozódását okozza). Vérkeringési zavarok, továbbá mérgek hatására anyagcserezavar miatti glikogénmegjelenés tapasztalható egyes sejtekben (szövettani festéssel kimutatható), más esetben egyes toxikus anyagok (foszfor, sztrichnin, kloroform stb.) hatására a glikogénképzés gátlása miatt csökken a sejtek glikogéntartalma. A fokozott glikogénbontást segíti elő az éhezés és a hideg.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet