LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Állati eredetű fehérjetakarmányokat (húsliszt, vegyes állati fehérjeliszt stb.) takarmányozási célra forgalomba hozni vagy felhasználni csak akkor szabad, ha a szalmonellaés lépfene-baktériumokra vonatkozó vizsgálat eredményei negatívak. Számítani kell arra, hogy technológiai hiba következtében a termék utólag fertőződik (pl. gümőkór, lépfene, szalmonella) vagy az importált takarmányféleségekben fordulnak elő olyan szalmonellatörzsek, amelyeket hazánkban korábban még nem mutattak ki.
A takarmány gombás eredetű szennyezettsége
A takarmányt a mindenütt jelen lévő penészgombák a szántóföldeken és raktárainkban állandóan szennyezik. A penészgomba-szennyezettség mértéke szorosan összefügg a növény fajtájával, a növény ellenálló képességével, a szántóföldi termesztési rendszerrel, az éghajlati tényezőkkel (csapadék, hőmérséklet, napfény, páratartalom stb.) és az alkalmazott betakarítási módszerekkel. Ez a szálas- és szemestakarmányokra, sőt bizonyos fokig az alomra is vonatkozik.
A penészgombák kártételüket az alábbiak szerint fejtik ki:
– a takarmány táplálóanyag- és egyéb biológiailag aktív vegyülettartalmát elbontják, csökkentik a táplálóértéket, íz- és szaghibát okoznak,
– a penészgombák egyes anyagforgalmi termékei az állatokban károsítják az enzimrendszert, létfontosságú szervek működését, kedvezőtlenül változtathatják a bélcsatorna mikroflóráját,
– jelentős azoknak a penészgombáknak a száma is, amelyek az emberre és állatra egyaránt mérgező toxinokat termelnek.
A takarmányok penészesedése jelentős kárt okoz akkor is, ha a penészgombák anyagcseretermékei az állatokra teljesen ártalmatlanok, mert a takarmány táplálóértéke a penészgombák elszaporodása miatt csökken.
