Általános állásfoglalás, hogy a takarmány legyen egészséges, a termékre jellemző színű, szagú és ízű. Nem lehet rovarfertőzött és szennyezett. Ne legyen dohos, penészes, ragacsos, avas, romlottságra utaló, bűzös szagú. Nem tartalmazhat a takarmányt szennyező, mérgező részeket. Az állatok etetésére csak olyan takarmányt szabad felhasználni, amely az állat, illetőleg közvetve az emberek egészségét nem veszélyezteti.
A takarmány romlásának megelőzése érdekében a takarmánykeverékhez, a takarmánykoncentrátumhoz, illetve az alapanyagokhoz a gyártás során ne adjunk vizet. Kivételek azok az eljárások (pl. préselés), ahol a víz vagy vízgőz hozzáadása a gyártástechnológia feltétele. A maximális víztartalom a takarmánykeverékben 14%, koncentrátumokban 12% lehet. A préselt, morzsázott takarmánykeveréket 30 °C alá hűtve szabad a gépről leszedni, lezsákolni, szállítani és tárolni.
A takarmánykiegészítők mennyiségét és felhasználásuk időtartamát úgy válasszuk meg, hogy azok maradványai ne okozzanak élelmiszer-szennyeződést. A tisztító- és fertőtlenítőanyagok az élelmiszerben nem képezhetnek kimutatható maradékot.
Az állatok sportteljesítményének fokozására a takarmányban ajzószer vagy ezzel egyenértékű beavatkozás nem alkalmazható.
Ha a takarmányban vagy az ivóvízben antibiotikumokat vagy kemoterápiás készítményeket alacsony koncentrációban, folyamatosan adagolunk, a baktériumrezisztencia kialakul. Mind az embert, mind az állatokat megbetegítő kórokozók a gyógyszerrel szemben ellenállóvá válnak, s később az antibiotikumos gyógykezelés eredménytelen lesz, ezért egyértelműen tilos hozamnövelésre olyan antibiotikumokat vagy kemoterápiás készítményeket a takarmányhoz keverni, amelyeket az orvosi vagy állatorvosi gyakorlatban gyógyszerként használnak.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet