A takarmány és a takarmányozás a termelés egyik legkiterjedtebb környezeti tényezője. A folyamatosan változó mezőgazdasági termelés még szorosabbá, egymástól még függőbbé teszik a növénytermesztés, az állattenyésztés és az ember táplálkozásának kapcsolatát. A földművelés, a növénytermesztés, a betakarítás, a tárolás, a takarmánykészítés változó módszerei függvényében alakulnak a takarmány fizikai, kémiai és mikrobiológiai jellemzői. A változó összetételnek, ezen belül a hibás takarmányféleségeknek tulajdonítjuk a kis- és nagyüzemben jelentkező veszteségek, állatbetegségek és elhullások jelentős hányadát. A takarmányban és a takarmányozásban rejlő ártalmas tényezők ismerete tehát alapvető feladat, mert az ezekre visszavezethető veszteségek megelőzésében a mezőgazdasági szakembereknek elsődleges szerep jut.
A legelő a rajta élő állatok számára elsősorban takarmányforrás és egyúttal termelési környezet is. A legeltetés az állatoknak kedvező környezethatást ad: a friss levegő, a napfény, a szabad mozgás serkentően hat az anyagcserére, előnyösen befolyásolja a konstitúciót és az ellenálló képességet.
A legelő flóráját kialakító környezeti tényezők: az éghajlat, a talaj, a hidrológiai viszonyok, a trágyázás, az öntözés, a gondozás, a használat módja. Mindezek kedvező feltételei esetén a legelőn jó minőségű, nagy tápértékű, vitaminokban, biológiailag aktív vegyületekben és szervetlen anyagokban gazdag, könnyen emészthető növényféleségekből a szervezetre nézve kívánatos arányok alakulnak ki.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet
Ezt mindenképpen olvasd el!
Hogyan válasszunk háziállatot?
Nagyon fontos, hogy ha háziállatot szeretnénk tartani, jól gondoljuk meg, és csak olyat válasszunk, amelyik …