A vashiányos anémia jelentkezhet (elsősorban) olyan borjúállományokban, ahol legalább 3-5 hétig 0,18 mmol/kg vastartalmú tejport adagolnak és alom nélkül tartják az állatokat („fehér húsú borjú” – előállítási technológiája). A kórkép megjelenését elősegíti, hogy a tejporos takarmányozás a borjú 0,5-1,2 mmol/nap vasigényét nem elégíti ki. Mindezek miatt a hemoglobinkoncentráció 100 g/l, míg a vörösvértestszám 1012/l, a hematokritérték pedig 0,3 1/l érték alá esik.
Tünetek. A megbetegedett borjú nyálkahártyái sápadtak, étvágya változó, előfordulhat, hogy nyelvének szemölcsei sorvadásnak indulnak. Testi fejlődése visszamarad, s leggyakrabban E. coli, valamint Pasteurella multocida okozta bél- és/vagy tüdőgyulladásban hullik el.
Gyógykezelés. A beteg állatok gyógykezelése (vas bevitele) önmagában kizárja a borjút a„fehér hús” előállításából. Ennek ellenére 0,54-1,25 mmol/nap szájon keresztüli vagy 0,36 mmol/kg parenterális vas bejuttatásáról kell gondoskodnunk, amit négy-hathetes korban célszerű megismételni.
A kálium-anyagcsere zavarai
Hasonlóképpen a nátriumanyagcseréhez, itt is hiány- és fölöslegállapot alakulhat ki. Kérődzőkben elég gyakran előfordulhat hipokalémia, főleg az oltógyomor helyzetváltozásaival, az epésbél elzáródása révén. Nem kérődző fajokban a gyakori hányás és/vagy hasmenés csökkenti a szervezet káliumion-készletét. A K+-hiány az izomszövetek és a vese működésében is kárt okoz. Amennyiben az állat elveszti K+-készletének 25%-át, elhullhat.
Tünetek. Az állatoknál a gyomor és/vagy az előgyomrok izomgyengesége, bélbénulás, húgyhólyagbénulás és szívritmuszavar, majd szívbénulás alakul ki.
Gyógykezelés. Káliumtartalmú elektrolitoldat intravénás bejuttatása.
Hiperkalémia. Minden olyan esetben, amikor a K+-koncentráció 7 mmol/l fölé emelkedik (pl. ha kevés Na jut a szervezetbe), káliumintoxikáció alakul ki. Ez várható súlyos fertőzések, acidózisok, hemolízis és nagy kiterjedésű égések esetén.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet