A talaj mikroorganizmusainak antibiotikus anyagcseretermékei, különféle bakteriofágok, elpusztítják azoknak a kórokozóknak a jelentős részét, amelyek képesek emberek vagy állatok megbetegítésére. Egyes fertőző ágensek azonban ennek ellenére megtartják élet- és fertőzőképességüket a talajban. Ilyen mikroba p. a lépfene (B. anthracis), a rosszindulatú vizenyő (clostridiumok), a tetenusz (C. tetani), a botulizmus (C. botulinum) kórokozói, hígtrágyával öntözött talajokban gyakran fordul elő E. coli, szalmonella baktérium.
Számos esetben lehet fertőzött a talaj különféle parazitapetékkel (orsóférgesség, májmételykór, tüdőférgesség stb.).
A talaj rendelkezik bizonyos fokú öntisztító képességgel, képes ártalmatlanítani pl. a fekáliát, a hulladékok és az egyes szemét anyagok (pl. fa, papír, élelmiszer stb.) pedig lebomlanak. A durva környezeti szennyezés (galvánüzemi hulladék, nehézfémsók, kőolajipari termékek és hulladékok) gátolja ezt a lehetőséget. Ismeretes az a tény, hogy egyes növényvédő szerek kedvezőtlenül hatnak talajlakó baktériumokra, ami hátrányosan befolyásolja a talaj biológiai értékét.
Az élet egyik alapeleme a víz, amely a talajban, a talaj felszínén és a légkörben állandó mozgásban van. A talajfelszínről elpárolgó víz a légrétegben ködöt alkot, ami a magasabb légtérben felhővé sűrűsödhet. Ha a magasban lévő nedvesség, víz lehűl, csapadék formájában visszahullik a Föld felszínére, majd folytatódik a körforgás.
Az emberi és állati fogyasztásra alkalmas víz minőségi elvárásai a következők: jó ízű, szagtalan, színtelen, hőfoka 8-12 °C, 10-12 NK°, kémiai anyagokat, fertőző ágenseket káros mennyiségben nem tartalmazhat. Az ívóvíz frissítő hatása és íze a benne elnyelt gázoktól és feloldott sóktól függ. A nem túlságosan kemény vizet az állat szívesebben issza, mint a lágyat (p1. esővíz). Ha a víz keménysége magasabb 45 NK°-nál, akkor hasmenéshez, vese- és húgykövesség kialakulásához vezethet, főként akkor, ha egyidejűleg magas (70 g/1) a magnézium-szulfáttartalma is. Az ivóvíz esetleges pocsolyaízét a huminanyagok idézik elő. Ha a természetes vizekben az említett tulajdonságok, minőségi összetevők nincsenek meg, akkor az ivóvizet mechanikai és kémiai úton tisztítani kell, ezt követően lehet felhasználni.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet