Kezdőlap / Állatok / Állategészség védelem: A víz (hidroszféra)

Állategészség védelem: A víz (hidroszféra)

A talaj mikroorganizmusainak antibiotikus anyagcseretermékei, különféle bakteriofágok, elpusztítják azoknak a kórokozóknak a jelentős részét, amelyek képesek emberek vagy állatok megbetegítésére. Egyes fertőző ágensek azonban ennek ellenére megtartják élet- és fertőzőképességüket a talajban. Ilyen mikroba p. a lépfene (B. anthracis), a rosszindulatú vizenyő (clostridiumok), a tetenusz (C. tetani), a botulizmus (C. botulinum) kórokozói, hígtrágyával öntözött talajokban gyakran fordul elő E. coli, szalmonella baktérium.
Számos esetben lehet fertőzött a talaj különféle parazitapetékkel (orsóférgesség, májmételykór, tüdőférgesség stb.).
A talaj rendelkezik bizonyos fokú öntisztító képességgel, képes ártalmatlanítani pl. a fekáliát, a hulladékok és az egyes szemét anyagok (pl. fa, papír, élelmiszer stb.) pedig lebomlanak. A durva környezeti szennyezés (galvánüzemi hulladék, nehézfémsók, kőolajipari termékek és hulladékok) gátolja ezt a lehetőséget. Ismeretes az a tény, hogy egyes növényvédő szerek kedvezőtlenül hatnak talajlakó baktériumokra, ami hátrányosan befolyásolja a talaj biológiai értékét.
Az élet egyik alapeleme a víz, amely a talajban, a talaj felszínén és a légkörben állandó mozgásban van. A talajfelszínről elpárolgó víz a légrétegben ködöt alkot, ami a magasabb légtérben felhővé sűrűsödhet. Ha a magasban lévő nedvesség, víz lehűl, csapadék formájában visszahullik a Föld felszínére, majd folytatódik a körforgás.
Az emberi és állati fogyasztásra alkalmas víz minőségi elvárásai a következők: jó ízű, szagtalan, színtelen, hőfoka 8-12 °C, 10-12 NK°, kémiai anyagokat, fertőző ágenseket káros mennyiségben nem tartalmazhat. Az ívóvíz frissítő hatása és íze a benne elnyelt gázoktól és feloldott sóktól függ. A nem túlságosan kemény vizet az állat szívesebben issza, mint a lágyat (p1. esővíz). Ha a víz keménysége magasabb 45 NK°-nál, akkor hasmenéshez, vese- és húgykövesség kialakulásához vezethet, főként akkor, ha egyidejűleg magas (70 g/1) a magnézium-szulfáttartalma is. Az ivóvíz esetleges pocsolyaízét a huminanyagok idézik elő. Ha a természetes vizekben az említett tulajdonságok, minőségi összetevők nincsenek meg, akkor az ivóvizet mechanikai és kémiai úton tisztítani kell, ezt követően lehet felhasználni.

Ezt mindenképpen olvasd el!

A fennek

A fennek – más néven sivatagi vagy nagy fülű róka – a legkisebb testű rókafaj, …

Leave a Reply