Állatforgalmazásról akkor beszélhetünk, ha az állatot értékesítik, eladják, elcserélik, elajándékozzák, öröklik, bírósági ítélettel birtokolják, adományozzák, aminek következtében megváltozik az állat tulajdonjoga (és többnyire tartási helye is).
E tevékenységi körben rendkívül fontos az előírásos higiéniai feltételeket biztosítani, hiszen a cél az, hogy az egyes állatállományok ne fertőződjenek a mozgatott állatoktól, elhullott állatoktól (pl. szállítás alkalmával), állati eredetű hulladékoktól, ragályfogó anyagoktól és eszközöktől (göngyölegek, járművek, takarítóeszközök stb.).
Az országok közötti állatforgalom mindennapos gyakorlat, részben az export-import tevékenység alapján, részben pedig a turizmus során a kedvenc állatok szállítása révén. Állatszállításról van szó abban az esetben, ha az állat tartózkodási helye változik meg lábon hajtás vagy járművön való szállítás következtében.
A fertőző állatbetegségeknek az országba való behurcolását akadályozza meg az az állat-egészségügyi hatósági munka, amit a határállomásokon szolgálatot teljesítő állatorvosok fejtenek ki. A határforgalomban csak megfelelő kísérő irattal rendelkező élő állat vagy állati eredetű termék, nyers élelmiszer, élelmiszer-nyersanyag vehet részt.
Az állatszállítással és -forgalmazással összefüggésben felmerül az a gyakorlati követelmény, hogy országon belül nem kívánatos a különböző immunállapotú állatállományokat összekeverni, ezért (brucellózis, gümőkór, leptospirózis stb.) mentes állományból csupán mentes állományba szabad bevinni állatokat. Ha a fogadó állatállományban bizonyos fertőző betegségek előfordulnak, akkor a bevinni szándékozott állatokat célszerű védőoltásban részesíteni, hogy immunológiailag egységes legyen az állomány.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet