A háziállatok szervezetének működésére meghatározó hatással van a környezet, amelyet természetes és mesterséges területre oszthatunk fel. A természetes környezet még ma is igenjelentős tényező az állatok tartását illetően, jóllehet hosszú időn keresztül, évszázadokig, az állatok környezete döntően a természeti hatásoktól (éghajlat, táplálék, víz stb.) függött. A mai állattartási-állattenyésztési módszerek alkalmazása jelenti a mesterséges környezet kialakítását és fenntartását. Az ilyen körülmények között tartott állatok állandó kölcsönhatásban vannak az épülettel, az ezekben működtetett berendezésekkel, valamint az itt etetett takarmánnyal, az állatgondozás gyakorlatával. Ez a szűkebb környezet határozza meg termelőképességük érvényesülésének jelentős hányadát (Kovács, 1990).
Az állati szervezet és a környezete közötti kölcsönhatás állandóan érvényesül, és állandóan változik. Az állatok termelőképességének növekedése egyúttal igényli a tartási, környezeti feltételek (elhelyezési igény állatfajonként, mozgás, szabad levegő, víz stb.) optimális biztosítását, valamint a biológiailag értékes takarmányt. A nagyobb termelőképesség együtt jár a környezettel szemben támasztott nagyobb igények megjelenésével, amelyek kielégítése eredményezheti a biológiai potenciál érvényesülését. Az ivadékok tekintetében is meg kell teremteni azokat a környezeti feltételeket, amelyek között szüleik elérték a nagy termelő-, gyors növekedési és takarmányértékesítő képességüket. Külön figyelmet kell fordítani a tartás higiéniai körülményeire, hiszen azok elhanyagolása a szűkebb és tágabb értelemben vett környezet jelentős szennyeződéshez vezet, ami egyes nemkívánatos kórokozók megjelenését, feldúsulását, lappangó fertőzések fenntartását okozhatja.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet