LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
Az almos padlók tömör felületén 5-10 cm-es vastagságban szalmát, fűrészport, faforgácsot (nedvszívás) alkalmaznak, ezt az alomanyagot meghatározott időközönként cserélik.
Az alom nélküli padlók tömör felülete jelenti az állat számára a pihenőhelyet, ezért célszerű meleg padlót alkalmazni. Ennek lejtése a trágyalécsatorna felé 1-3%-os lehet, így kötött tartású tehénistállókban elkerülhető a hüvely- és méhelőesés.
A rácspadló az alom nélküli tehén-, növedék-, hízómarha-, juh- és sertéstartásban, továbbá a ketreces borjú-, nyúl- és baromfitartásban használatos. Ilyen lehet teljes férőhely vagy csak a pihenőtéren kívüli padozatrész kisebb-nagyobb hányada. Ezek anyaga 5-10 cm széles fém vagy vasbeton, ezekből különböző hézagszélességgel alakítanak ki pihenőfelületet, illetve azon kívüli padlófelületet.
Az istállók csatornázásával kapcsolatban alapvető szempont, hogy a trágya (bélsár, vizelet) és a keletkező szennyvíz a lehető leggyorsabban távozzon az istállóból a csatornarendszeren át. A hagyományos istállókhoz közvetlenül csatlakozik a trágyalégyűjtő akna, amelyet időszakonként kiszippantanak.
Az alom nélküli istállóban a trágya bomlása alapvetően rontja a mikroklímát, hiszen ilyenkor nő a légtér ammónia- és szén-dioxid-koncentrációja, ami rontja az állatok termelési eredményeit, a gyakori szellőztetés pedig jelentős hőveszteséggel jár.
Az alom nélküli szarvasmarha-istállókban a padozat állandóan szennyezett trágyával, trágyalével, a nedves környezetben az állatok sokat állnak, a hideg padozat felé való hősugárzással is több hőt veszítenek, gyakoriak a lábvégbetegségek, továbbá bőr fellazulása miatt nő a tőgy érzékenysége, ami hajlamosít a tőgygyulladások kialakulására.
