Az egyes betegségek legsúlyosabb következménye az állat elhullása. Ezt az állapotot megelőzi a haláltusa, ekkor légzési és keringési zavarok súlyos mértékben jelentkeznek, görcsök és önkéntelen vizelet- és bélsárürítés kíséretében. A halál első fázisa a klinikai halál: mély eszméletvesztés mellett leáll a légzés és a vérkeringés, a pupilla fénymerev. Néhány perc elteltével beáll a biológiai halál, ekkor már az egyes szervekben a keringés leállása miatt súlyos, irreverzíbilis folyamatok alakulnak ki.
A biológiai halál beálltát követően kerül sor az állat boncolására. Ekkor a hulla külső vizsgálata alkalmával észlelhetők a hullajelenségek: lehűlés, sápadtság, kiszáradás, felázás, merevség (a fejtől hátrafelé terjed), hullafoltok. A sejtekben lévő fehérjebontó enzimek a sejtek saját fehérjéit bontják, elfolyósodnak, feloldódnak, autolízis jön létre. Bakteriális hatásra a hulla rothadásnak indul (putrefakció).
Az állatorvosi boncolás alkalmával az egyes szervekben mutatkozó alakbeli eltérések megállapítása segíti a betegség helyszínen való diagnosztizálását.
A boncoláshoz megfelelő körülményeket kell biztosítani az alapvető higiéniai előírások alkalmazásával: boncolóasztal (felület), eszközök, egyéni védőfelszerelések, víz, tisztítószer, fertőtlenítőszer vonatkozásában. A tetem további kezelése az Állat-egészségügyi Szabályzatban foglaltak szerint történik.
A kényszer-, az elkülönített és a zárt vágás
Sérült vagy beteg állat kényszervágására akkor kerül sor, ha az elhullás veszélye fenyeget. Ilyenkor fogyasztásra megmenthető az állat húsa, illetve az állat megkímélhető a további felesleges fájdalomtól és szenvedéstől. Kényszervágás csak vágóhídon végezhető el. Ettől akkor lehet eltérni, ha közvetlen elhullás veszélye áll fenn pl. az állat tartási helyén vagy szállítás közben. Ilyen esetben az állat hullának számít és fogyasztásra alkalmatlan.
Címkékállatok álom betegség etetés istállók juh lovak marha tenyészet