LifePress Életmód magazin
Ezeket is nézd:
A tömbösített, a félig tömbösített vagy az ún. pavilon rendszerű épülettípusok előnyökkel és hátrányokkal egyaránt rendelkeznek, így nincs „általában jó épület” (Kovács, 1990). A választást mindig meghatározza az állat faja, a termelés célja és a termelés gazdaságossága.
Az állattartó telepek vízellátása, az itatóvíz minősége és mennyisége, fertőzésmentessége rendkívül fontos, alapvető tényező.
A víziszárnyas tartása kapcsán külön figyelembe kell venni azt, hogy rendelkezésre áll-e szabad vízfelület, vagy duzzasztással lehet-e ilyet elegendő mértékben teremteni.
Az istállók építéséhez építőanyagokra van szükség, ezek ismerete nélkül nem tudjuk az állatok igényeit és a gazdaságossági tényezőket érvényesíteni. Az építőanyagok értékelése, majd alkalmazása néhány állathigiéniai szempont szerint lehetséges. Ez a hő- és nedvességforgalom, fontos szempont az építőanyagok szilárdsága, tartóssága, ára stb. A gyakorlati alkalmazhatóság szempontjából igen fontos, hogy megoldható-e a megbízható fertőtlenítés és milyen mértékben ellenállók a különböző fertőtlenítőszerekkel szemben, valamint szükséges annak a megítélése is, hogy az anyagok a beépítést követően nem okoznak-e sérülést az állatokon, továbbá nem váltanak-e ki mérgezést. Az építőanyagok hőtechnikai jellemzőinek ismertetésétől ezen a helyen eltekintünk, minthogy az építészeti ismeretek oktatásában ezekkel a kérdésekkel a hallgatók megismerkednek.
Az épületek határolószerkezetei biztosítják az épületen belüli mikroklíma kiegyensúlyozottságát, a külső időjárási, klimatikus tényezőktől való függetlenséget – legalábbis tompítják azok hatását.
Az istállók egyes szerkezeti elemeitől megköveteljük, hogy megfeleljenek az állatok biológiai igényeinek, legyenek ellenállók a keletkező párával, szénsavval, ammóniával szemben, emellett legyenek egyszerűek, tartósak, olcsók, továbbá könnyen és hatásosan fertőtleníthetők.
